A szépség “hamis kultuszát” az utóbbi időben annyi támadás érte, hogy ideje nekem is megemlékeznem a témában. A gyártók ma már fűt-fát ígérnek, csak hogy megvásárold a kozmetikumokat, ám nem árt tudni, hogy a szuper hidratálód, vagy a Photoshop alapozód mit is tartalmaz valójában. Mire figyelj a drogériába?
Az első lépés az egészséges élet és a szép bőr felé, ha megtanulod elolvasni és kielemezni a kozmetikumok összetevőlistáját. Az összetevők a tégelyeken mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve, tehát elől szerepelnek azok az adalékok, melyekből a legtöbb, míg hátul azok, amelyekből a legkevesebb található a termékekben. Például ha rá van írva egy csomagolásra, hogy a termék shea vajas, de a shea vaj csak az INCI lista végefelé kullog, akkor biztos lehetsz abban, hogy hiába is kened magadra, a bőröd nem fogja érezni a jótékony hatását. Viszont azzal vigyázz, hogy vannak bizonyos összetevők, amelyek kis mennyiségben is hatékonyak. Ilyenek például a retinolszármazékok, hiszen ezek akár ezrelékben is erősen hatnak, így evidens, hogy a lista végén kell, hogy megtalálhatóak legyenek. Ellenkező esetben valószínűleg elbúcsúzhatnál az arcbőrödtől. Ha célzottan keresel – netán olyan profi vagy, hogy pontosan tudod, milyen összetevőre van szükséged a krémben -, akkor mielőtt vásárolnál, nézz utána, hogy az adott összetevő milyen mennyiségben hatásos. Ha nagy mennyiségben, akkor az INCI lista első 7 helyén kell keresgélned.
Figyelj arra, hogy a termék, amit magadra kensz, ne tartalmazzon irritáló összetevőket. A két leggyakoribb irritáló összetevő az illatanyag, illetve a denaturált szesz.
Az illatanyagokat úgy találod meg a kozmetikumokban, hogy Parfum/Fragrance. Ezeket az anyagokat sokszor több száz vegyi anyag kombinációjával állítják elő, így sosem tudhatod pontosan, hogy mit tartalmaznak. Óva intek mindenkit az illatos krémektől és kozmetikumoktól, mert a jelenlegi kutatások az egyik leginkább irritáló összetevőként jelölik meg, így kerüljétek! Amellett, hogy az EWG indexe rendkívül magas (később erre visszatérek, hogy mit is jelent pontosan), és amellett, hogy irritáló, a legtöbb allergiás reakcióért is ő a felelős. A natúrkozmetikumok gyártói előszeretettel alkalmaznak illóolajokat a vegyi anyagok alternatívájaként, illatosítás céljából, ám ez is nagyon kerülendő. Ilyen olaj a levendula, a citrom, a kámfor, a jázmin, stb. Annak ellenére, hogy ezek természetes illatanyagok, az irritatív indexük igen magas, így ezt is kerüljétek. Nem keverendő össze viszont a bázisolajokkal (melyek hidratálnak), például a napraforgóolaj, az argánolaj, mogyoróolaj, vagy mandulaolaj.
Az alkohol a másik dobogós a kerülendő összetevők sorában. Az alkoholt úgy találod meg a kozmetikumban, hogy Alcohol/Denat Alcohol/Bio Alcohol. Ezzel az a baj, hogy az alkohol gyakorlatilag megöli a bőr védekezőrendszerét, és ha napi szinten használsz alkoholt tartalmazó termékeket, akkor idővel az majd elveszíti a vízmegtartó képességét, amelyet utólag már nem lehet helyrehozni. Az alkohol felelős többek között a káros szabadgyökök kialakulásáért, így a bőröd idő előtt öregedhet, amely egy visszafordíthatatlan folyamat. A legújabb orvostudományi kísérletek során már a kórházakban (szerencsére egyre többen) már nem használnak alkoholt fertőtlenítésre sem. Zsírosabb és kombinált bőrrel rendelkezőket viszont könnyedén megtéveszthet – elvonja a zsírt a bőrtől (természetesen a bőr saját faggyúját is leoldja), így elsőre úgy tűnhet, hogy nagyon hatékony, ám nem az! Vigyázni kell a natúrkozmetikumokkal és a bio termékekkel, hiszen ezekben a kozmetikumokban az alkoholt kis mennyiségben ugyan, de tartósításra használják. Nem, az alkohol nem lesz soha biztonságos, ne válassz alkoholtartalmú adalékot.
A Krémmánia oldalát szívesen ajánlom mindenkinek, hiszen a ma otthon fellelhető kozmetikumok nagy részét tartalmazza, ahol megtalálod a részletes összetevő elemzést, valamint az adott összetevőkre kattintva további számokkal, színekkel és besorolásokkal találkozhatsz.
Az EWG index az adott összetevő veszélyességi besorolását mutatja. Minél kisebb ez a szám, annál inkább kisebb az esélye annak, hogy egészségre káros hatással lenne. Az EWG az Európai Unióban működő nonprofit szervezet, melynek a célja, hogy megkímélje a fogyasztókat arról, hogy mindenfélét a fejükre kenjenek. Ez a rendszer összeköttetésben áll a Krémmánia weboldalával, így az adat releváns.
A komedogén index azt mutatja, hogy az adott összetevő mennyire hajlamosít komedóképződésre. Komedók a mitesszerek, a fehér mitesszerek, a pattanások. Vannak olyan összetevők, amely kifejezetten szuper táptalajai a ragyáknak, ezért itt is minél alacsonyabb számot keress. Arra még figyelni kell, hogy vannak ugyan olyan összetevők, melyek önmagukban nem erős komedóképzők, de egy másik összetevővel reakcióba lépve hajlamosítanak a ragyásodásra, erre is ügyelj.
Az irritatív index számadataiból kiolvasható, hogy mennyire irritál az adott összetevő. (Ugye, logikus?) Ha érzékeny a bőröd, akkor törekedj arra, hogy ez a mutató minél kisebb legyen.
Kerüld még:
Parabének: A parabének tartósítószerek, melyet előszeretettel használnak a kozmetikumokban, hiszen viszonylag olcsón előállítható. Annak ellenére, hogy a média és a natúrkozmetikumgyártók elhíresztelték róla, hogy rákkeltő, valamint a hormonrendszert is befolyásolja, kutatások bebizonyították, hogy ez nem így van. Mivel tartósítás céljából használják a gyártók, annyira alacsony mennyiségben tartalmazzák a termékek, hogy semmilyen egészségre káros hatással nincs. DE! Csökkenti a bőr védekezőképességét az UVB sugárzással szemben, így mégis azt mondom, jobb elkerülni. Amennyiben csak olyan terméket találsz, melyet parabénekkel tartósítottak, fokozottan ügyelj a fényvédelemre.
Szulfátok: A szulfátokat főként habzóhatásuk miatt teszik a termékekbe (főleg tusfürdőkbe, samponokba). Egy kozmetikum nem attól lesz hatékony, hogy habzik, sőt! A szulfátokat nem tudod megfelelően leöblíteni a bőrödről, megtapadnak azon, és elvonják a természetes zsírt, amely a bőr védekezőrendszeréért felelős.
Végül mindenképpen szeretném megemlíteni a rémhírek egyik főszereplőjét, a kőolajszármazékokat, valamint szeretném eloszlatni a tévhiteket. Mielőtt bárki tévedésbe esne, a kőolaj egy természetes ásványi olaj, mely a természetből származik. Veszélyesen hangzik, de valójában nem az. Az ásványi olajok nem tömítik el a pórusokat, megszüntetve ezzel a bőr lélegzését – egyrészt nem a bőrön át lélegzünk, másrészt nem húz zacskószerű réteget a bőrre -, csupán elzáró hatással bír a pórusokra. Ez azt jelenti, köznapi nyelven, hogy hidratál. Megakadályozza, hogy a száraz levegő elvonja a vizet a bőrtől, így gyakorlatilag elősegíti, hogy a bőr vízmegkötő funkciója a megfelelően működjön. Komedóképző hatása nagyon alacson, csupán 2-es a 10-es listán, ami gyakorlatilag elhanyagolható. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy amennyiben a termék tartalmaz más, komedóképző hatóanyagot, annak felerősítheti a hatását. Száraz, ekcémás bőrre, valamint érzékeny bőrre kifejezetten ajánlott a használata, hiszen nem irritál, de megfelelően hidratál – nem kell félni tőle!
A natúrkozmetikum gyártók főként abban csinálnak bizniszt, hogy a fogyasztók félnek. Nem kell félni, meg kell tanulni elolvasni és kielemezni az INCI listát. Addig is, nézzétek a Krémmániát, mielőtt krémet vagy más kozmetikumot vásárolnátok, olvassátok el az összetevőelemzést, és nézzétek meg, mi az, amit magatokra kentek.