Varázsdoboz

   Manapság ha új lakásba, vagy albérletbe költözünk, szerződést kötünk, új terméket vásárolunk, vagy beiratkozunk az egyetemre, az ügyintézés rengeteg papírmunkával jár. Nekünk ebben annyival kell kivenni a részünket, hogy aláírásokat osztogatunk, és aztán hazavisszuk a szükséges dokumentumokat, szerződéseket, amelyeket elteszünk a későbbiekre, hiszen bármikor szükségünk lehet rájuk. Emellett havonta érkeznek számlák, befizetésre váró csekkek a postával, amelyeket érdemes megőrizni, hiszen így visszakövethetőek a kiadásaink és ha spórolni szeretnénk, a számlák segítségével lehetőségünk van profi költségvetést készíteni. Ezeket a dokumentumokat úgy és ott kell tárolni, ahol bármikor hozzáférhetőek maradnak, hiszen előfordulhat, hogy szükségünk lesz rájuk – például ha hitelre szeretnénk törleszteni egy drágább terméket, akkor általában kérni szokták a bankszámlakivonatunkat vagy a kereseti igazolásunkat. Ha pályázni szeretnénk valamilyen támogatásra, akkor is szükségünk van néhány dokumentumre. Ez esetben sokkal egyszerűbb dolgunk van, ha pontosan tudjuk, melyik iratot hol tároljuk és a következő órában ne eszeveszett papírdobálás és káromkodás legyen a programunk.

   Azonban ahhoz, hogy a végtelen papírhalmazban megtaláljuk a számunkra szükséges iratokat, fontos, hogy egy rendszert vezessünk be a tárolásuk során. Most leírom, én hogyan rendszereztem az évek során felgyülemlett dokumentumokat, így ha szükségem van egy bizonyos iratra, akkor pontosan tudom, hová kell nyúlnom.

Kép innen: http://www.globalplaza.hu/kategoria/iratrendezo-mappa-archivalo

   Első lépésként ki kell válogatnunk azokat a papírokat, amelykre szükségünk van és azokat, amelyekre nincs. Például felesleges tartogatnunk az internetszámlával együtt érkezett szórólapot, hacsak nem szeretnénk hasznát venni. (Egyébként ha a kidobandó papírok között szerepel olyan, melynek a hátoldala üres, akár nyomtatásra, rajzolásra, jegyzetelésre, vagy papírhajtogatásra újrahasznosíthatod. Ha nincs kedved hozzá, mehet a papírlerekóba.) Ha kiválogattuk mindazokat, amelyekre szükségünk van, akkor mehet is a szelektálás. Neked tetsző és kézenfekvő csoportokra kell osztanod a kupacokat. Fontos, hogy egy kupac ne 200 dokumentumból álljon, mert akkor gyakorlatilag nincsen értelme a válogatásnak. Igyekezz a legapróbb részletekig szortírozni. Például kerüljenek külön kupacba a számlák, a szerződések, az autó dokumentumai, a lakáshoz tartozó iratok (alaprajz, adás vételi szerződés, stb.), az iskolai/egyetemi papírok, az orvosi papírok és így tovább. Ha ezek a csoportok megvannak, akkor következhet a nagyobb csoportok szelektálása. Ha rengeteg számla halmozódott fel az évek során, érdemes ezeket is különosztani: Kerüljenek egymástól külön a telefonszámlák, a rezsiköltséges számlák, az internetszámla, a televízió és így tovább. Egészen addig csináld a csoportosítást, amíg nagyjából emberi méretű kupacokat kapsz. Ha 10 éve havonta egyszer kapod a telefonszámlát, valószínűleg annyi papír jött már össze, hogy ahhoz, hogy megtalálj egyet közülök, végig kell lapoznod az egész halmot. Ez esetben ezt is bonthatod: Válogasd szét őket év, vagy hónap szerint. A lényeg, hogy átlátható mennyiségű dokumentum kerüljön egy-egy kupacba, olyan válogatási elv szerint, ami neked a leginkább logikus – ez személyenként eltérő lehet, ezért nem kell követned amit én most leírtam, ez csak egy irányelv, hogy ha nincs ötleted, legyen hol elindulnod, de szabd személyre a csoportosítást a saját igényed szerint.

   Ha a kupacok kész vannak, fűzd be őket egy genothermbe (magyarul bugyi) és mindegyiket címkézd fel az alapján, hogy mit tartalmaz. Írhatsz a bugyira alkoholos filccel, vagy akár öntapadós vignettákkal is felcímkézheted őket: A lényeg, hogy egyértelműen látható legyen, hogy melyik bugyi milyen papírokat tartalmaz. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mintha könyvtárban járnál. Ha tudod, melyik könyvet keresed, akkor tudod, melyik betűnél találhatod meg. Itt is ez az elv lép működésbe, ha keresel egy szerződést, tudod, melyik bugyiba kell belenézni. 😀 

   A bugyikat utána lefűzheted kemény borítású lefűzőmappába. A legtöbb lefűzőmappát az oldalán felcímkézheted, és sorba állíthatod őket a polcon. Hogy mennyire lesz szükséged, az attól függ, mennyi papírhalmaz csücsül otthon, valamint attól is függ, mi az, amiket a feltétlenül szükségeseken kívül még elteszel. Én például a számlákat – ahol van rá lehetőség – online igényeltem, így ugyanúgy visszakövethető lesz a jövőben, de megszabadultam több kilónyi felesleges papírhalomtól. Ha te papírformában kapod, de szeretnéd megőrizni, akkor tedd azt. Nem kötelező semmi, csináld úgy, ahogy neked a legjobb.

   A kemény fedeles lefűzőmappákból egyébként szuper lakásdekorációt is kreálhatunk. Ha nyitott polcon tárolod őket, ahol jól látható, akár fel is használhatod az enteriőrödben. Szalvétatechnikával, festékkel, matricákkal dekorálhatod őket a szoba hangulatához és színeihez igazítva azt.

   Te hogyan tárolod otthon a szükséges iratokat, szerződéseket?

Mi ez? Hétről hétre összeszedem azokat a dolgokat, amelyek nekem örömet okoztak. Tudatosan figyelem a hétköznapok apró csodáit, és ha inspirációra, vagy némi “szünetre” van szükségem, hogy kilépjek a mókuskerékből, elolvasom a listámat. Ha van kedved, tarts velem, keresd meg az apró örömöket a napjaidban, és írd meg hozzászólásban!

♣ Áprilisi hóesés – karácsonyi inspirációs cikkek olvasgatása húsvétkor ♣ Nagyi gyümölcsei teakeverék a Teekanne-tól ♣ Új határidőnapló saját kezűleg ♣ Színes zseléstollkészlet és színes post-it jelölők a Librobol ♣ Rendet tenni a számítógépen és csoportosítani a fájlokat – most már mindent azonnal megtalálok, valamint a válogatás során a képnézegetés tökéletes elfoglaltság nosztalgiázáshoz ♣ Tea a kedvenc utazós termoszomból – tavalyi karácsonyi ajándék, amibe ha este beletöltöm a teát, még reggel is meleg 🙂 ♣ A házunk előtt tanyázó nyest, aki éjjel az utcán szaladgál – nem voltam benne biztos, ezért rágugliztam 😀 ♣ Frissen mosott ruhaillat – Lenor áprilisi limitált kiadás ♣ Bézs színű saját gyártmányú zselés köröm – eszközök és készlet a Pretty Nail Shop 24-től ♣ Jen videói alapján újrarendezett ruháskomód ♣ Délutáni szunyókálás agykontroll közben 🙂 ♣ 5 tibeti rítus – itt megtalálhatod a magyar nyelvű verziót kis elméleti kiegészítéssel

Kép innen: http://adornadore.com/wp-content/uploads/2013/12/nails-inc-in-the-nude-collection-colours1.jpg

Kép innen: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dc/Tea_for_two.jpg

Kép innen: http://wallpaper-download.net/wallpapers/flowers-wallpapers-spring-snowdrops-flowers-wallpaper-36661.jpg

   A telefonomon gyári állapotában is szerepeltek bizonyos programok és alkalmazások, ezekre nem térnék ki bővebben annak ellenére, hogy rengeteg hasznos applikáció is járt a telefonhoz. Most azokat szeretném megosztani veletek, amiket én gyakran használok és nagyon hasznosnak találom őket, hátha van kedvetek nektek is kipróbálni.

   – A telefonon gyári állapotában szerepelt a GMail alkalmazás, de mindenképpen szeretnék kitérni rá. Én már évekkel ezelőtt is a GMailt használtam email kliensnek, mert az egyik legmegbízhatóbb a többi között. Emellett internacionális, azaz a rendszer az egész világot beszövi. Ahogy a GMail webes felülete is borzasztóan színvonalas, ugyanúgy a telefonos applikáció is erre a vonalra épült. Gyakorlatilag bárhol és bármikor tudunk vele emailezni, ahol van internet. Bármilyen műveletet indíthatunk a segítségével, legyen az csatolt fájl elküldése, képfeltöltés, vagy az archívumban való böngészés. Az üzeneteket telefonról is felcímkézhetjük, vagy archiválhatjuk és ami a legjobb benne, hogy össze lehet kapcsolni bármilyen eszközzel – tehát bárhonnan hozzáférhetővé válik a rendszer. 

   – Mivel akadnak olyan helyzetek, amikor várakoznom kell valahol, vagy például hosszú utazásra készülök, akkor szeretek újságot vagy könyvet magammal vinni. Ezek sajnos elég sok helyet elfoglalnak, ezért az utóbbi időben rászoktam arra, hogy a telefonomra néhány elektronikus könyvet (PDF formátum) másolok, így akárhol is vagyok, bármikor elővehetek egy könyvet és olvashatok. Erre a feladatra az Ebook Readert használom. Alapvetően bármilyen PDF olvasó applikáció is megteszi, de az Ebook Reader sokkal több felhasználási módban remekel. Bejelölhetem, hol tartok az adott könyvben, kiemelhetek bizonyos részeket, valamint a méreten is könnyedén változtathatok – ha kinagyítom az oldalt, a sorok alkalmazkodnak a képernyő méretéhez. A képernyő és megjelenítési tulajdonságokat is változtathatom, hogy az adott fényviszonyokhoz alkalmazkodjon a képernyő.

   – Szeretem mindig tudni, hogy éppen mennyi pénz van a számlámon, vagy hogy megérkezett-e a fizetésem. Én a Raiffeisen ügyfele vagyok, ezért letöltöttem a Raiffeisen alkalmazást a telefonomra, így bárhol, bármikor ellenőrizhetem a bankszámlám. Ma már majdnem minden banknak van telefonos applikációja, így bármikor ellenőrizhető a pénzforgalmad.

   – A Photo Studio az egyik legnagyobb számban letöltött és legnépszerűbb képszerkesztő program a Google Play-en. Nem véletlenül. Sokoldalú a felhasználási felülete, és gyors, egyszerű a képek átszerkesztése, javítása. A képeken nem csak a megjelenést változtathatjuk, hanem akár feliratokat és matricákat is adhatunk hozzá. Valamint szuper összetevője a programnak a kollázskészítő, így akár egy képkockára több képet is hozzáadhatunk végtelen számú elrendezésben. A kész képeket egy tappintással 🙂 megoszthatjuk a weben.

   – A Pinterest az egyik kedvenc képmegosztó oldalam, melynek alkalmazását a telefonomra is telepítettem. Nagyon könnyedén használható a kezelőfelülete mobil eszközön is, és természetesen a telefonról pin-elt képek és létrehozott táblák a profilba belépve a számítógépen is láthatóak. Rendkívül jó unaloműző, ha valahol várakoznod kell. A készítők az applikációt annyira jól összehozták, hogy már csak a kezelőfelülete is inspiráló.

   – Gyakran kapok emailben csatolt fájlként Word vagy Excel dokumentumokat, amiket fontos, hogy sokszor azonnal megnyissak akkor is, ha nem vagyok számítógép közelben. A legtöbb telefon nem tudja megnyitni az Office formátumó fájlokat, ezért nagyon hasznos a Polaris Office alkalmazás, amivel az Office dokumentumok nem csak megnyithatóvá, hanem szerkeszthetővé is válnak.

   – Ha gyors jegyzetelésre szeretnék egy alkalmazást kiemelni, az mindenképpen az Evernote lenne. Az Evernote nem egy szokványos jegyzetelős alkalmazás. Teendőlistákat hozhatunk létre, majd kipipálhatjuk őket, weboldalakat és képernyőfotókat menthetünk el vele, amelyek később szerkeszthetőek is, valamint sima jegyzetelésre is használhatjuk. A rendszerben igazán jól csoportosíthatjuk az egyes jegyzeteinket és feljegyzéseinket. Az Evernote használatához regisztráció szükséges, így a továbbiakban bárhonnan elérhetjük az elmentett feljegyzéseket.

   – Az OvuView az egyik kedvenc női alkalmazásom. Az alap profil szerint menstruációs naptérként funkcionál, de rengeteg plusz lehetőséggel kiegészítve. Ha rendszeresen használod, termékenységi skálát is találhatsz benne, valamint feljegyezheted, mikor görcsöltél, mennyire, mikor feszült a melled, vagy mikor voltál beteg. Feljegyezheted azt is, ha fogamzásgátló tablettát szedsz, erre megadott időpontban figyeleztet a rendszer. Rendkívül hasznos, ha nőgyógyászati vizsgálatra mész, hiszen a program feljegyzései gyakorlatilag az összes fontos információt tartalmazzák.

   Neked melyek a kedvenc alkalmazásaid?

   Mi ez? A Pomodoro technika lényegében igy profi időmenedzsment módszer, amivel hatékonyabb munkavégzést és időmegtakarítást tudunk elérni. A módszer nem csak munka során, de akár hétköznapi tevékenységek, háztartás, sport, vagy akár tanulás során is alkalmazható. A módszert egy francia úriember, Francesco Cirillo fejlesztette ki, amit több éves kutatás és pszichológiai vizsgálatok sokasága előzőtt meg.

  A módszer lényege elég egyszerű: 25 perc koncentrált munkavégzést követően 5 perc szünetet tartunk. Általában hasonló elven működnek a munkahelyek, valamint az iskolai tanórák is: Bizonyos időközönként szünetet iktatnak be. Ez esetenként eltérő lehet, de Cirillo kutatásai azt bizonyították, hogy az ember koncentráltan 25 percet tud kizárólag egy munkafolyamatra fordítani, anélkül, hogy a gondolatok elkalandoznának. 

Kép innen: www.pinterest.com

   Gondoljunk csak bele, hogyan végezzük a legtöbbször a feladatainkat. Ha irodában, számítógépen dolgozunk, esetleg még internetünk is van, akkor gyakori, hogy a böngészőben a munkafolyamatokon kívül több ablak is meg van nyitva. Az egyiken fut a Facebook, a másikon a kedvenc hírportálunk, akár egy online játék is. Ha például egy hosszabb emailre kell válaszolnunk, ami több időt vesz igénybe, és közben csipog a gép, hogy új üzenetet kaptunk, akkor az esetek nagy részében rögtön átkattintunk a Facebook fülre, elolvassuk az üzenetet, majd válaszolunk is rá. Ezután térünk vissza ismét a levél megírásához, amit ez esetben már vissza kell olvasnunk, hiszen a chatelés kizökkentett minket a munkafolyamatból. A módszer gyakorlatilag azt javasolja, hogy a 25 perces időkben csak és kizárólag arra a feladatra koncentráljunk, amit akkor csinálunk. Ha egy emailt kell megírnunk, akkor arra az időre zárjunk be minden mást a számítógépen, csak és kizárólag az email kliens fusson, így a jelzések és figyelmeztetések nem terelik el a figyelmünket. Ha koncentrálunk, és benne vagyunk egy munkafolyamatban, akkor akár egy telefonrezgés, a rádió, vagy bármi más nagyon könnyen kizökkenthet minket a folyamatból, amely azt eredményezi, hogy az agyunk hirtelen másik üzemmódba kapcsol és elfelejti azokat az információkat, amelyek a koncentrált figyelemhez szükségesek. Ilyenkor vissza kell zökkennünk a munkafolyamatba, ami időt és energiát igényel. Az előző példánál maradva egy email megírása feltételezzük, hogy alapesetben 10 percet vesz igénybe, ha kizárólag azzal foglalkozunk. Azonban ha végiggondoljuk, mennyi időt veszítünk azzal, ha közben néhányszor átkattintunk egy másik fülre, vagy chatelünk, ez az időpont akár 20 percet vagy többet is igénybevehet. Átlagosan egy kattintás és az új értesítés megtekintése 15 másodpercet vesz igénybe. Ezután ha visszakattintunk az eredeti munkafolyamathoz és végiggondoljuk, hol is tartottunk és mi következik most, az nagyjából 30 mp-ig tart. Tehát egy kattintással már majdnem 1 percet elvesztegettünk, ez esetben úgy, hogy nem like-oltunk semmit, nem olvastunk el semmi érdekes bejegyzést az üzenőfalon, vagy nem válaszoltunk a chaten az ismerősünknek. Ugye milyen megdöbbentő, hogy egy munkafolyamat időigénye akár a duplájára is nőhet, ha mellette mást csinálunk?

   A Pomodoro technikával ezt a feladatok melletti kicsapongást tudjuk kiküszöbölni, hiszen a maximális teljesítmény egyik előfeltétele, hogy az adott feladatból ne zökkentsen ki bennünket semmi, hiszen az agyunk így tud a leginkább koncentrálni. A zavaró tényezőket úgy tudjuk a legkönnyebben kiiktatni, ha kikapcsoljuk a telefont, vagy lenémítjuk, illetve csak olyan dolgokkal vesszük körbe magunkat, amely szükséges a munkavégzéshez – ide tartoznak a böngészőben megnyitott oldalak is. Felesleges a vizsgára készülés során az asztalon tárolni a legújabb bulvármagazint vagy egy akciós kuponújságot a kutatási jegyzeteken, vagy a tankönyveken kívül, mert akárhányszor odapillantunk, rögtön elterelődik a figyelmünk az eredeti feladatról.

   A Pomodoro technika gyakorlatilag nem szentírás, hanem irányvonal. Az előző bejegyzésemben szó volt arról, hogy minden ember egyénileg eltérő, így eltérő lehet az is, hogy mennyi koncentrált figyelem után mennyi pihenőidőre van szükséged. Lehet, hogy a 25 perces időszak után amikor megszólal a visszaszámláló, hogy lejárt az idő és jöhet a szünet úgy érzed, hogy te csak most kezdesz belelendülni, így ráér az a szünet később is, ilyenkor bátran folytasd a feladatodat. Azonban ha azt veszed észre, hogy negyed óra eltelte után már csapong a figyelmed, akkor érdemesebb rövid időszakokkal dolgozni. 

   A gyakorlatban ez úgy működik, hogy egészen egyszerűen el kell választanod a munkát a pihenéstől. Nem lehet egyszerre hatékony munkát végezni úgy, hogy mellette chatelsz, vagy játszol az interneten. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a szüneteknek ugyanúgy időkorlátot kell szabni, mint a munkafolyamatnak. Az is gyakori hiba, ha a koncentrált munkavégzés után amikor megcsörren a jelzés, akkor végtelenbe nyúló szüneteket tartasz, ez is akadályozza a munkavégzés folyamatát. Nagyjából a koncentrációs időszak egyötödét számold ki szünetnek, és itt is bátran használj időzítőt. Állítsd be a mobilodon a visszaszámlálót, aztán indulhat a Facebook meg a like-olás. Azonban ha letelt a szünetre szánt idő, térj vissza rögtön a munkádhoz.

   Meglátod, ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban és hatékonyabban végezheted el a teendőidet az élet minden területén. Te próbáltál már időmenedzsment technikákat a munkád során? Hogy váltak be? Szívesen kipróbálnád a Pomodoro módszert? Írd meg hozzászólásban!

   Arról már volt szó, hogy ha sok a dolgunk, akkor milyen módszerekkel tudjuk beosztani úgy az időt, hogy minden feladatot el tudjunk végezni úgy, hogy legyen időnk a szórakozásra és a pihenésre is – mindezt úgy, hogy elkerüljük a kiégést. A határidőnapló és teendőlista használatáról már írtam korábban itt. 

   Gratulálok, profi vagy!

   Tegyük fel, hogy már van egy profi teendőlistád és már megtanultad, hogy melyek a helyes és hatékony időbeosztás ismérvei. Listáztad a teendőidet előző este és nincs más dolgod, mint nekiállni a feladatok elvégzésének, aztán kihúzni őket a listáról. Majd ha már nem maradt teendő az adott napra, akkor jöhet a jól megérdemelt pihenés, hiszen a magad elé állított feladatokat elvégezted. Hurrá.

   Na de mi van akkor, ha annyi a dolgod, hogy nem tudod, hogyan és melyikkel kezd a munkát? Arról is írtam már korábban, hogy a teendőlista elvégzése során vannak bizonyos esetek, amikor a feladatok logikai sorrendben követik egymást. Például, amíg nem mentél el bevásárolni, nem fogod tudni megfőzni az ebédet, tehát logikusan következik az egyik feladatból a másik. Vagy amíg nem porszívóztál fel, addig a felmosásnak sincs túl sok értelme. Ezekben az esetekben megvan a logikai felépítés, így előre tudni fogod, hogy melyik feladattal kell elkezdened a munkát.
   Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor a teendők között nincsen logikai felépítés, egymástól függetlenül is elvégezheted őket. Ekkor több lehetőséged is akad a válogatásra. Elsőként fel kell mérned, hogy jelenleg mennyi idő áll a rendelkezésedre a munkához. Például ha tudod, hogy fél óra múlva találkozóra kell indulnod, akkor már nincs időd kitakarítani a lakást, de egy rövid telefonhívás, vagy egy email elküldése még beleférhet. Igyekezz úgy időzíteni a feladatokat, hogy ha nekiállsz, akkor elegendő időd is legyen elvégezni. Ha egy adott teendőt csak tessék-lássék módon végzel el, akkor lehet, hogy ezért legközelebb majd duplán kell dolgoznod, vagy elkezdheted előről az egészet. 

Vegyünk példának egy ajándékcsomagolást. Beszerezted az ajándékot, a csomagolóanyagot és még a kísérőkártyát is. Látod, hogy még van 10 perced az indulásig és szeretnéd kihasználni a holtidőt (nagyon helyes!) és úgy döntesz, becsomagolod az ajándékot. De a csomagolás több időt vesz igénybe, ha preciz munkát szeretnék kiadni a kezedből, de mivel szeretnél elkészülni, összecsapod, és tessék-lássék munkát végzel. Ez azt eredményezni, hogy tépheted le a csomagolópapírt és kezdheted előről a munkát, amikor egy picivel több időd lesz. Remélem, maradt a csomagolóanyagból elég.

   A másik jó módszer arra, hogy ha nem tudsz dönteni, hol fogj neki a munkának az, ha kiválasztod azt az egyet, ami a számodra a leginkább kedvesebb, vagy amit szívesebben végzel el a többinél. Ez a módszer azért hasznos, mert ha egy sikerélményt már szereztél aznapra, és egy teendőt már kiradírozhattál a listádról, az hatalmas löketet, energiát és akaraterőt ad a továbbiakhoz. Ha olyan beállítottságú ember vagy, akit a sikerélmények hajtanak előre, akkor ez a módszer jó alapot biztosít a munka elkezdéséhez. Elképzelhető viszont, hogy téged az motivál, ha a nagy részén már túl vagy a feladatoknak, vagy ha tudod, hogy a legnehezebb, legmegerőltetőbb feladatot már elvégezted. Ilyenkor válaszd azt a feladatot, amit a legkevésbé szeretnél, vagy amihez a legkevesebb kedved van. Ha túl vagy rajta, akkor már jöhetnek a könnyebbek, így a lista végére már szívesen végzed el a számodra kedvesebb teendőket. 

Kép innen: https://wellnesscorp.files.wordpress.com/

   Na oké, most már tudom, hogy hol kezdjem el, de mikor?

   A legnagyobb problémát az szokta okozni, hogy felállítottál egy listát, szépen összeírtad a feladataidat, de az, hogy leírod, az még nem garancia arra, hogy el is végzed. Ilyenkor szoktak jönni a kifogások, hogy még megiszok egy csésze teát, aztán nekilátok, de még előtte gyorsan felhívom a barátnőmet (másfél óra), 10 perc alatt gyorsan megnézem, történt-e valami újdonság a neten (1 óra), és még csinálok egy szendvicset, amit gyorsan megeszek – persze elálmosodom tőle, így eldőlök a kanapén egy fél órára. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor gyakorlatilag mondhatjuk, hogy sok esetben a nap nagy része halogatással telik. Kifogásokat gyártasz, aztán megmagyarázod magadnak, hogy miért jó az, ha nem állsz neki most rögtön a feladataidnak. Ennek sokszor az a vége, hogy a feladatlista elvégzéséből nem lesz semmi, és végül lelkiismeretfurdalással ugyan, de lefekszel aludni és azt mondod, majd holnap. Persze holnap a mai listához még hozzátevődik a holnapi lista is, tehát dupla annyi feladattal kell megbírkóznod, és még annyi kedved sem lesz nekiállni, mint annak előtte, érthető okok miatt. 

   Első lépésként fel kell ismerned, amikor kifogásokat keresel. Tudatosan oda kell figyelned arra, mikor mit mondasz, hogy miért nem állsz neki a feladataidnak. Felhívom a barátnőmet – fontos ez jelenleg? Olyan témát szeretnék vele megvitatni, ami nem várhat? Rendben, ez esetben tedd meg a szükséges lépéseket. De ha csak azért szeretnéd felhívni a barátnődet, hogy addig se kelljen nekiállni a feladatoknak, tehát időhúzás céljából, akkor az bizony egy jó kifogás. Ezeket a különségeket kell időben felismerned. Amint elhatározod, hogy nekiállsz a napi teendőknek, figyelj oda, mit mond a fejedben a hang – miért ne állj neki most és azonnal. Próbáld meg kitalálni, hogy valóban van fontosabb dolgod, vagy csak próbálsz megmenekülni a feladat elől. Ha a kifogásod várhat, ne törődj vele. Hidd el, hamar bele fogsz jönni a munkába. Közhely, de az első lépés mindig a legnehezebb. Ha már elindultál valahol, akkor a többi már menni fog magától. A lényeg, hogy ennél az első induló lépésnél ne engedd magad visszatartani.

   A másik lehetséges módszer, ha jellemző rád a halogatás, az a feladatok időzítése. Ma már mindenkinek a telefonján van ébresztőóra. Könnyedén bevetheted a kütyüt az ilyen helyzetekben: Gondold végig, mikor, mit szeretnél csinálni és arra az időpontra, amikor jónak látod, vagy amikor a leginkább elemedben szoktad érezni magad, állítsd be az ébresztőt. Amikor megcsörren a telefon, hagyd abba, amit addig csináltál és állj neki. Ehhez viszont részletesebb tervre van szükséged, mint az esti listaírás. Nagyjából ki kell tudnod számolni, egy egy feladat mennyi időt vesz igénybe és figyelned kell a pihenőidőkre is. Az agyad folyamatosan teljes kapacitással nagyjából másfél órát tud működni, aztán pihenésre van szüksége. Ez az idő egyénenként eltér, nagyjából ismered már magad annyira, mennyi ideig tudod működtetni az agyad teljes koncentrációval és odafigyeléssel. Ha fél órát dolgoztál, utána tarts 10 perces szünetet, de az is lehet, hogy neked csak 1 óra intenzív munka után van szükséged pihenésre, ekkor oszd be az idődet úgy. Azt is megteheted, hogy a teendőlistán a feladataid mellé beírod a konkrét időpontot, amikor el szeretnéd kezdeni a melót. Például ha 8-kor kelsz fel és egy órára van szükséged ahhoz, hogy felébredj és összeszedd magad, akkor beállíthatod az első feladat időpontját 9 órára. Így amikor megszólal az óra, akkor nincs mese, le kell ülnöd és el kell végezned a munkát.

   Nem javaslom, hogy az utolsó pillanatra ütemezd be a feladataidat. Ha például egy hétvégi teendőlista hosszúra nyúlik, és aznap nem dolgozol, nem a legoptimálisabb megoldás, ha késő délutánra listázod a feladatokat. Egyrészt folyamatosan az órát fogod nézni, hogy jajj, már csak 15 percet olvashatok, vagy még 1 óra és neki kell állnom a dolgomnak, másrészt egész nap azzal a tudattal kell megpróbálnod szórakozni, kikapcsolódni, hogy tudod, aznap még számtalan feladat sorakozik előtted. Hidd el, sokkal megnyugtatóbb érzés mihamarabb letudni a feladatokat és utána jöhet az édes semmittevés és a pihenés – szorongás és lelkiismeretfurdalás nélkül. Itt viszont szeretnék visszatérni az előző pontra, miszerint ahhoz, hogy az időbeosztásod profi módon működjön és tartható legyen érdemes arra is odafigyelned a tervezés során, hogy mikor vagy azon a ponton, amikor a leginkább működik a koncentráció. Ez is egyénenként eltérő lehet. Van, akinek kora reggel van tetőfokán a bioritmusa és majd kicsattan az energiától – nekik ez a legideálisabb időpont a munkavégzésre. De az is lehet, hogy te olyan típus vagy, hogy rengeteg idő kell, hogy magadhoz térj, ezért általában a délutáni órákban vagy leginkább elemedben. Akkor te ezeket az időpontokat válaszd ki. Ehhez egy adag önismeretre is szükséged lesz.

   Ezekkel a módszerekkel össze tudod kombinálni a feladatokat és egyéb teendőket, így ha megszólal az ébresztő, biztosan nem marad ki semmi.

   Te hogyan veszed rá magad a munkára, ha az nincs előre meghatározott időhöz kötve?

A rúzs mapaság már nem csak a vörös szőnyegen hódít, hanem a hétköznapok során is egyre természetesebb jelenség, ha valaki erőteljes színű rúzst visel. Nem véletlenül: A rúzs egy nagyon egyszerű módja, hogy elegáns, nőies megjelenést biztosítson a hétköznapokon. Emellett egy “csak rúzs” smink gyakorlatilag pár perc alatt elkészül, így sokkal gyorsabban el tudjuk készíteni, mint egy nagyobb kaliberű, több időt igénylő sminket. A hétköznapokon figyelni kell arra, hogy ne paradicsommadárként jelenjünk meg, ezért fontos figyelni arra, hogy vagy a szánkat, vagy a szemünket hangsúlyozzuk, így természetes lesz az összhatás, nem pedig túl sok. A csak rúzs smink alapja a makulátlan arcbőr, amelyet némi alapozóval vagy BB krémmel, egy korrektorral – ha szükséges – és egy kis púderral gyárthatunk magunknak. A lényeg az, hogy természetes, friss, üde arcbőrt fessünk magunknak. Ehhez egyébként legtöbbször az is elég, ha csak a bőrhibáinkat fedjük el. A szemünket elég, ha csak spirálozzuk, vagy ha úgy jobban érezzük magunkat, akár el is hagyható. Végül válasszunk egy bőrszínünkhöz, ruhánkhoz, stílusunkhoz passzoló rúzst, és fessük ki a szánkat. A precizebb eredményért használjunk szájecsetet és kontúrcerúzát is. Íme néhány inspiráció a vörös szőnyegről:

Életem első muffinsütőjét nagyjából másfél évvel ezelőtt vásároltam meg és azóta is gyakran használom. Akkoriban még kezdő szakács voltam – főként a sütemények terén, hiszen magam sem vagyok édesszájú -, de az hamar kiderült, hogy ennek az eszköznek a használata rendkívül sokoldalú.

Az eredeti koncepció szerint a muffinsütő rendeltetésszerű használata során a formákba muffinpapírt kell tenni, majd ebbe félig-háromnegyedig beletölteni a tésztát majd kisütni. Gyors, egyszerű, és gyakorlatilag semmilyen konyhai tudás nem szükséges hozzá. Csak össze kell kutyulni a hozzávalókat és már mehet is a sütőbe.

Kép innen: http://ditchthewheat.com/wp-content/uploads/2012/09/MAPLE-PECAN-MUFFINS-3-WATERMARK.jpg

A muffinsütés alapja a muffin alaprecept, amit aztán úgy lehet variálni, ahogyan szeretnénk. A kedvenc alapreceptemet Steiner Kristóf blogján olvastam. A különlegessége, hogy semmilyen konyhai mérőeszközre nincs szükségünk hozzá, elég, ha tartunk otthon egy bögrét. Kristóf a 2 decit bögrét javasolja 12 darab muffin elkészítéséhez (a legtöbb muffinsütő 12 formát tartalmaz), de persze ezt a mennyiséget arányosan növelhetjük, illetve csökkenthetjük is, anélkül, hogy otthoni mérlegre vagy hasonló kütyüre lenne szükség. Az alaprecept a következő:

– Két csésze liszt
– Egy zacskó sütőpor
– Egy csésze cukor
– Egy kiskanál fahéj
– Fél csésze olaj
– Egy csésze víz, vagy más folyadék
– Egy csésze finomság

A recept zsenialitása azon alapszik, hogy gyakorlatilag bárhogy variálhatjuk. A variálhatóság az alaprecept elkészítése során az utolsó két pontban lehetséges (persze ha nem számítjuk, hogy cukor helyett használhatunk nádcukrot, liszt esetén teljes kiőrlésű lisztet, ennek kifejtésétől most eltekintek). Tehát annak alapján, hogy milyen ízesítésű muffint szeretnénk készíteni, a vizet kiválthatjuk narancslével, más gyümölcslével, joghurttal, vagy bármi mással, ami illik ahhoz az ízvilághoz, amit majd el szeretnénk készíteni. Ugyanez a felállás a “finomság” esetében is. Ez lehet csokireszelék, aszalt gyümölcs, zabpehely, kukoricapehely, bármi, ami száraz összetevő és szeretjük. Például nagyon jó kombináció a bogyós gyümölcsök keveréke, vagy a csokireszelék különféle csokoládéból – fehér csoki, étcsoki, tejcsoki -, de akár olajos magvakkal is kiegészíthetjük a receptet (mandula, mogyoró és társai), illetve kedvünk szerint keverhetjük is őket. Ezután jöhet a kavarás amíg homogén masszát nem kapunk és már tölthetjük is a formákba. Én úgy szoktam variálni még, hogy két rétegben kanalazom bele a muffinformákba a tésztát és a két réteg közé nutellát, lekvárt kenek, így ha megsül, akkor a közepében folyékony, ízes lekvár, vagy más finomság található. A tetejére készíthetünk cukormázat, vagy kedvünk szerint díszíthetjük.

Most részletesen írtam arról, hogyan kell a muffinsütőt rendeltetésszerűen használni, most azonban kitérnék az egyéb felhasználási módokra is. A muffinforma ugyanis más gasztrocsodák elkészítésére is alkalmas. Most azokról az ötletekről fogok írni, amire én szívesen használom a konyhai eszközt, de határtalan felhasználási módja lehetséges, ami csupán a fantáziádra van bízva.

Gyors, finom reggeliket gyárthatunk benne, ennek én különböző variációit kedvelem. Gyakorlatilag bármilyen klasszikus, tojásos reggelit el tudunk készíteni a muffisütőben. Előnye, hogy szinte minimális előkészületet igényel, és gyakorlatilag magától elkészül. Végtelen számú variáció van, én most azokat írom le, amiket a leggyakrabban készítek, de persze variálhatod őket kedved szerint.

– Kibélelem a formát bacon szeletekkel, a közepébe tojást ütök, sózom borsozom.
– Akár sima tojást is készíthetünk benne, ez esetben kiolajozom a forma belsejét, hogy ne ragadjon bele a tojás, és egyszerűen beleütöm.
– Rögtönzött rántottát is készíthetünk muffinsütő segítségével. Ez esetben is kikenem a formát olajjal, hogy ne égjen meg, és könnyen ki tudjam forgatni a formából. A tojást összekeverem aprított zöldséggel, sajttal, vagy akár önmagában, és ezt a keveréket öntöm a formába. Hangulatom szerint fűszerezem, a só és bors mellett mehet rá friss zöldfűszer, vagy akár fűszerpaprika is. Még finomabb és krémesebb lesz, ha egy kevés tejet is öntünk a rántottába.
– Sült zöldség készítésére is kiváló: Egy fél paradicsomot teszek a forma aljára, a tetejére pedig parmezánt szórok. Aztán mehet be a sütőbe, és 5-10 perc alatt készre sütöm. Tojással is kombinálható a zöldséges változat. Egy félbevágott paradicsom közepét kikaparom és ebbe ütöm bele a tojást, vagy a fenti variációk egyikét.
Az egyik legszerethetőbb tulajdonsága a muffinformás reggelinek az, hogy akár elő is tudunk készülni előző este. Gyakorlatilag a sütési fázist leszámítva minden műveletet elvégezhetünk előre. Ha sietős a reggelem, akkor előző este betöltöm a formákba a kívánt összetételt (sőt, van hogy több változatot is készítek egyszerre) és beteszem a hűtőbe (általában átlátszó fóliával betakarom). Reggel csak be kell gyújtanom a sütőt és készre sütni a reggelimet. 

2. A muffinoknak rengeteg sós változata is ismert. Ez esetben az előre elkészített muffinokat akár a munkahelyünkre is magunkkal vihetjük, köretként, vagy főételként is megállják a helyüket a sós, húsos változatok. Gyakorlatilag csak egy alaptésztát kell készítenünk, amibe belekeverünk kockázott sonkát, szalonnát, néhány zöldséget (csemegeuborkával nagyon finom), és néhány kocka sajtot. Hidegen és melegen is nagyon finom.

Te használsz muffinsütőt? 

A rendszerezés és a rendszerezett környezetre való törekvésem már egészen fiatalon előjött. Ez a szenvedélyem az életem szinte minden területére kiterjedt. Ma arról szeretnék írni nektek, hogyan tudtok rendszert teremteni a számítógépen. Nagyon sokan közülünk a számítógépet nem csak otthoni szórakozásra, hanem munkához is használja, ezért rendkívül fontos, hogy mindent megtalálj rajta, amire szükséged van.

Első lépésként (ahogyan azt az otthonunkban is tennénk) meg kell szabadulnunk mindentől, amire nincsen szükségünk. Ezt egy fajta virtuális lomtalanításnak is hívhatjuk. Én úgy szoktam kezdeni, hogy létrehozok az asztalon egy mappát, amibe belepakolok minden fájlt, amit a számítógépemen tárolok. Itt elsősorban nem a rendszereszközökre és az operációs rendszer futtatásához szükséges elemekre gondolok, hanem mindenre, amit a számítógép használata során én magam töltöttem fel rá. Az internetről letöltött képek, videók, filmek, dokumentumok, elektronikus könyvek és játékok is ide tartoznak. Magyarán minden, ami a számítógép alapállapotában nem volt rajta a gépemen. A többi dolgot (a Windows operációs rendszerrel rendelkező gépek a C meghajtón tárolják ezeket az adatokat) úgy hagyom, ahogyan eredeti állapotában voltak, ugyanis ha véletlenül kitörlök, vagy áthelyezek egy rendszerfájlt, akkor az lehet, hogy a számítógép meghibásodását, vagy a rendszer összeomlását is okozhatja. 

Ha “félretettünk” mindent, ami a saját magunk által tárolt adat, akkor kezdődhet a rendszerezés. Én úgy szoktam, hogy külön meghajtót hozok létre a gépen a saját dolgaim tárolására (A gép általában egy bizonyos mennyiségű memóriával rendelkezik, ezt a memóriát oszthatjuk többfelé, így lesznek a meghajtók. Windows alapú gépeken automatikusan a C meghajtóra kerülnek a rendszerfájlok, ami nagyjából annyi helyet tartalmaz, amennyire az operációs rendszer futtatásához szüksége van, valamint kapunk mellé egy D meghajtót is, ami üres, ide pakolhatjuk a saját dolgainkat. Azért fontos, hogy a privát fájlokat külön meghajtón tároljuk, mert ha egyszer szeretnénk újra telepíteni a Windowst, akkor a C meghajtó gyakorlatilag teljes egészében törlődik, ezzel együtt a mi dokumentumaink is elvesznek, ha a Windowssal egy meghajtón tároljuk őket. Egyébként a memóriát akár több meghajtóra is feloszthatjuk, lehet a C meghajtó mellett D, E, F meghajtónk is. Általában egyébként – ha nem hozunk létre saját meghajtókat, akkor a rendszer az E és F meghajtót a CD lemezek felismerésére és futtatására használja.) Tehát adott egy elvileg üres meghajtó, ahová pakolhatjuk a dolgainkat. Elsőként kiválogatom a félretett cuccok közül mindazt, amire nincsen szükségem. Előfordul, hogy olyan képeket, zenéket találok, amiket már nem hallgatok, vagy amire a jövőben biztos nem lesz szükségem. Ezeket azonnal letörlöm a gépről. Ez a lomtalanítás gyakorlatilag mindenre vonatkozik, ami elavult, lényegtelen, vagy hasznosíthatatlan információ. 

Következő lépésként egyenként átnézem a megmaradt – szükséges – fájlokat és elnevezem őket úgy, hogy ránézésre tudjam, mit tartalmaznak. Például egy nyaraláson készült képnek nem azt a nevet adom, hogy DCIM2104.jpg, mert így ránézésre nem fogom tudni megállapítani, mi az, csak ha megnyitom. Ezzel rengeteg időt el lehet vesztegetni, ha éppen keresek valamit a gépen. A fenti példánál maradva célszerűbb például a nyaralas.jpg címmel ellátni a képet. Ha több nyaralási fotót is készítettünk, akkor én számozni, és jelzővel ellátni is szoktam a képeket. Például nyaralas_thaifold_001.jpg, nyaralas_thaifold_002.jpg és így tovább. A ballagási képeket nevezzük ballagas_001.jpg-nek és így számozzuk be az összeset. Egyébként ez a jövőben letöltött képekre is alkalmazható. Ha az internetről töltünk le egy képet, akkor az egy automatikus névvel rendelkezik. Ilyenkor, még mentés előtt érdemes átírni a képet, így a továbbiakban nem kell ezzel foglalkozni. Pélául ha letöltök egy új tavaszi háttérképet, akkor a gép által meghatározott nevet, ami lehet akár az is, hogy: 00012_NFG56_14CC.jpg, átírom arra, hogy tavasz_2015_hatterkep.jpg, így a jövőben ha ránézek a kép nevére, tudni fogom, hogy mi az, anélkül, hogy megnyitnám. A dokumentumoknál ugyanígy járok el. Például abból, hogy névtelen.doc nem fogom tudni, mit tartalmaz a fájl. De az, hogy koltsegvetes_2015.doc abból tudok következtetni arra, mit fogok találni, ha megnyitom a doksit. Ezt az összes megmaradt fájl esetében elvégzem, így már magánál a rendszerezésnél is könnyebb lesz a dolgom.

Ezután mappákba kell rendezni a megmaradt cuccokat. Több mappát és almappát is létrehozhatunk, majd ezekbe pakolhatjuk a dolgainkat. Péládul a képek számára készítek egy Képek mappát, amibe létrehozok almappákat: Nyaralás, Háttérképek, Ballagás, Diplomaosztó, Család. A Család mappán belül létrehozok még néhány almappát: Karácsony_2010, Húsvét_2011, és így tovább, egészen addig, amíg minden képnek megfelelő helye lesz. Ha létrehoztam a mappákat, akkor fogom a kiszortírozott és átnevezett képeket és mindegyiket a megfelelő mappába teszem. Például a nyaralas_thaifold kezdetű képek a Nyaralás mappában kapnak helyet, a tavasz_hatterkep_2015 pedig a Háttérképek mappa alatt. Így a jövőben gyorsan és egyszerűen meg fogok találni bármilyen képet, amit keresek.

A többi dokumentummal is ugyanígy teszek. A Word dokumentumoknak például létrehozhatunk egy külön mappát, ahogyan mondjuk a filmeknek is. A filmes mappán belül almappákat készíthetünk, például műfaj szerint, vagy ha sok film van a gépünkön, akár könyvtárhoz hasonló szerkezetet is készíthetünk például cím szerint. Egy mappa A-F-ig, egy újabb G-K-ig és így tovább. Ha csak pár film van a gépen, akkor elég csak a Filmek mappába csoportosítani a filmjeinket.

Ugyanez a módszer alkalmazható a tárolt zenéinknél is. Itt csoportosíthatunk évek szerint, cím, vagy műfaj szerint egyaránt. Gyártsuk a mappákat és rakosgassuk a dokumentumokat a gépen egészen addig, amíg mind elfogynak. Ha készen vagyunk, töröljük az átmeneti mappát a gépről, ahová átmenetileg elhelyeztük a megtartott dolgainkat. Ez arra jó, hogy ha legközelebb szeretnénk átnézni az éves költségvetésünket, akkor tudni fogjuk, hol keressük. Vagy ha a nagymamának szeretnénk megmutatni a gyermekünk első ovis napján készült képes dokumentációt, akkor a Képek között csak ki kell választanunk a megfelelő mappát és a cím alapján rögtön tudni fogjuk, hová kattintsunk.

A rendszer kialakítása nem kis meló, pláne, ha rengeteg információt és adatot tárolsz a gépeden. Ezért nagyon fontos, hogy ha már dolgoztál vele, próbáld meg a rendszert a jövőben is megtartani. Ha legközelebb telepítesz valamit a gépedre, vagy letöltesz egy új képet, már a mentés során nevezd át, és válaszd ki a megfelelő mappát mentés helyeként, így nem fog újra kialakulni a káosz. Így sokkal egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudod használni és kihasználni a modern technika nyújtotta lehetőségeket.

Te hogyan tartod kordában a számítógépedet?
Ha valakinek Apple számítógépe van, aminek a rendszere nem Windows alapú, az megoszhatná a tapasztalatait, tippjeit a MAC-es rendszerezésről, mert én Windows felhasználóként nem tudok érdemlegesen hozzászólni a témához.

Húsvét alkalmából ma egy kis meglepetéssel készültem nektek. A mai bejegyzés apropója egy igazán színvonalas blog és Youtube csatorna ajánló. Jen videóira, majd honlapjára nagyjából fél éve bukkantam rá és nem meglepő módon azóta is a kedvenceim közé tartozik. Olykor elgondolkodok rajta, hogy csupán azzal, hogy az interneten bemutatjuk azokat a praktikákat, amiket a hétköznapok során alkalmazunk, hány és hány embernek nyújtunk segítséget és inspirációt. Rendszerezős cikkeket és videókat rengeteget találunk a neten, de számomra Jen csatornája az abszolút favorit, hiszen a praktikáinak egy igazán ütős rendszert adott mind a Youtube-on, mind a blogján.

Jen blogját itt érhetitek el: KATT!
A Youtube-os csatornáját, ahol mozgóképben mutatja be a praktikáit, pedig IDE kattintva találod.

A videókra felbuzdulva a ruhás fiókomat nagyjából 1 óra leforgása alatt újrahajtogattam és rendszereztem. Egyrész kiválogattam kategóriánként – alsórész, felsőrész, egyberuha -, aztán szétválogattam a kupacokat melegebb és hidegebb kupacokra (tehát a télen és hidegebb időben viselt ruhákat különpakoltam a lengébb, nyári halomtól), majd az egyes csoportokat színek szerint bepakoltam a fiókokba. Minden fiókba házilag készített levendulászsákot is tettem, így finom illatúak lesznek a ruhák és ha lennének molyok a lakásban, azok sem bántanák a cuccaim. 🙂 Készítettem néhány képet a munkafolyamatokról, valamint a kis négylábú segítségemről is, aki egyből széttúrta a szépen összehajtogatott, egymásra halmozott ruha oszlopokat. 🙂

Mi ez? FlyLady egy észak-karolinai háziasszony, aki a munka és a háztartás mellett időről-időre azt tapasztalta, hogy egyre kevesebb ideje jut önmagára, a kikapcsolódásra és felismerte, hogy ez az életmód korai kiégéshez vezethet. Így lépésről lépésre kidolgozott egy olyan életmódprogramot, egy rendszert, amelyet a mindennapok során alkalmazott. A program lényegében egy időről időre ismétlődő rutin, amelyeket testre szabva, a saját életedhez igazítva vezethetsz be a mindennapjaidba úgy, hogy közben elkerülöd a stresszt, az önmarcangolást, a lelkiismeretfurdalást, illetve megtanulod a hatékony időgazdálkodás alapjait, melyet az életed bármely területén bevethetsz. A program lényegében a háztartásra épít, de messze túlmutat azon. A program nem a háztartási feladatokat könnyíti meg, hanem az egész életedet átrendezi, egy új és élhető életmódot alakít ki úgy, hogy mellette sokkal több időd és energiád jut magadra, illetve a kikapcsolódásra. Én időről időre megosztom veletek a tapasztalataimat, a pozitív és a negatív eredményeket egyaránt, hátha ti is kedvet kaptok hozzá. A magyar változatot ide kattintva Farkas Lívia blogján olvashatjátok.

A FlyLady 9-ik napját követően már kezdett kialakulni a rendszer az életemben. Ma megosztom veletek a 30 napos rutinkiépítő utolsó fázisat. A 10. nap kihívása az esti rutinhoz kapcsolódott, mégpedig ahhoz a részhez, amikor előkészülök a következő napra. Aki olvasta az előző bejegyzést, vagy maga is alkalmazza a FlyLady programot, az tudja, hogy a 7-ik nap feladata a ruhakikészítés volt. Megtanultuk, mennyivel egyszerűbben indulnak a reggelek, ha előző este összeválogatjuk a másnapi ruházatot és gondosan előkészítjük, hogy másnap már csak magunkra kelljen kapni. Előkészületek során azonban van a feladatoknak egy másik csoportja is, amivel érdemes esténként készülni. Ez pedig a Launch Pad feltöltése, azaz azoknak a dolgoknak az átgondolása, és kikészítése egy központi helyre (Via az előszobát javasolja), amit feltétlenül magunkkal kell vinnünk. Nálam is gyakran fordult elő, hogy kapkodós készülődés után az autónál jutott eszembe, hogy otthon maradt a slusszkulcs. Aztán amikor visszarohantam és a kocsikulcs keresése közben leraktam a telefonom, ott is maradt, amiért megintcsak mehettem vissza. Ha pedig délután munkából hazafelé szerettem volna feladni egy képeslapot, akkor jutott az eszembe, hogy még mindig az íróasztalon van, ahol megírtam. Ezeknek a napi akadályoknak mondj megálljt a 9-ik napi rutin. Azóta, amióta a programot csinálom, esténként átnézem a másnapi teendőimet, és összekészítek mindent, amit magammal kell vinni. Lehetőleg egyből a táskámba rakom, így biztosan nem marad otthon és nincs eszeveszett kapkodás, rohanás.

A következő napi feladat az eddigi rutinokhoz hozzácsapva a napi 15 perc lomtalanítás. Azaz minden nap kerestem a lakásban egy helyet, fiókot, dobozt, szekrényt, ahol 15 percig válogattam és szortíroztam annak alapján, hogy szükségem van-e még az adott tárgyra, vagy nincs. Ezt a pontot én elég tágan értelmeztem, így a lakás szinte minden területe szerepet kapott a feladatban. A legnagyobb bajom a fehérneműsfiókommal gyűlt meg. Lyukas zoknikat, kinyúlt bugyikat és sosem viselt melltartókat találtam. A szortírozás során én 3 csoportra osztottam a kupacokat. Egy kupacot azoknak a tárgyaknak, amiket megtartok, mert szükségem van rájuk, vagy szép emlék (a szép emlékekkel vigyázat, mert így maradnak felhalmozva a szükségtelen holmik), egy kupac azoknak, amik mennek a kukába és egy kupac, amire nekem nincsen szükségem, de más például hasznosíthatja még (ilyen a sosem viselt melltartó). Ez esetben akára barátnőkkel cserélgetni is lehet, kincsekre is bukkanhatunk egymás megunt holmija között, valamint akár szeretetszolgálatoknak vagy alapítványoknak is adományozhatjuk.

A 12. nap feladata a mosás rendszeresítése és kontrollálása volt. Azaz, hogy figyeljünk oda arra, mennyi mosatlan hever a szennyesben és időben mossunk ki mindent annak érdekében, hogy utána ne kelljen napokon át folyamatosan pörgetni a mosógépet. Nem tudom, nektek mennyi helyetek és milyen lehetőségeitek vannak a teregetésre, nekem viszonylag korlátozott mindkettő, így egy nap maximum 2 mosást vállalhatok, mert ha ennél többet mosnék, biztosan nem tudnám hová teregetni – és ugye azt is vegyük figyelembe, hogy a száradáshoz idő kell, hacsak nem vagy abban a szerencsés helyzetben, hogy rendelkezel szárítógéppel. Na nálam ez volt az a pont, aminek abszolút megörültem, ugyanis én imádok mosni. 🙂 Alig várom, mikor jön össze annyi mosatlan, hogy beindítsam a mosógépet (talán közrejátszik, hogy életem első saját mosógépéről van szó). Azok, akiknek ez nem rendszeres program (hobbi) 🙂 nagyon jó szolgálatot tesz ez a pont, hiszen így jól átláthatjuk, mikor és hányszor érdemes beindítanunk a mosógépet. Persze ez igen relatív, hiszen van, akik nagycsaládosok, vannak, akik ketten, vagy egyedül vannak, így ennek függvényében is érdemes mérlegelni. A feladat egyébként úgy szólt, hogy reggelente kukkantsunk bele a szennyestartóba, és ha esélyes, hogy mosnunk kell, akkor ezt a teendőt is ütemezzük be a napra.

Nekem a 13-as szám valahogyan eddig mindig szerencsét hozott (szerintem nem vagyok egyedül), de eljött az ideje a kivételnek… Ugyanis a mai feladat nem más, mint a mozgás. Igaz, csak 15 perc és igaz, hogy nem szekálásból, hanem az egészségünk érdekében, de én nagyon ritkán tudom rávenni magam a fújtatásra és az izzadásra. Ezért igyekeztem olyan mozgásformát találni, ami nem annyira megerőltető, hogy elodázzam, így állítottam össze egy kis tornasort, amit napi rendszerességgel elvégzek. Általában 2 féle programot váltogatok, egyik nap a Youtube egyik magyar nyelvű 20 perces jógavideóiból válogatok (kezdőtől a profiig minden szintet kipróbálhatnak a nézők), vagy a tibeti 5 rítust haspréssel, és guggolással kombinálom. Sajnos a mozgás nálam az a pont, amire nagyon nehezen tudom rávenni magan, így sajnos sokszor el is marad, amit természetesen az egészségemen és az erőnlétemen is érzek. Ti hogyan veszitek rá magatokat a sportolásra, amikor semmi kedvetek nincsen hozzá?

Végül a napi rutin kiépítésének utolsó pontjához érkeztem. Tudtam, hogy ha legalább egy napig képes vagyok a reggeli rutintól az esti rutinig teljesíteni a listámat, az jó motivációs löketet ad a továbbiakban, illetve azt is tudtam, hogy a rendszeresen, ugyanolyan ütemben végzett feladatok idővel rutinná válnak, azaz automatikusan végzi el az ember gondolkodás, és erőfeszítés nélkül. FlyLady szerint a rutin kialakulásához 21. nap szükséges. Én kitartóan igyekszem minden nap teljesíteni a feladatokat, hiszen nagyon élvezem, de bevallom, így is kimarad egy-két dolog, mint például az időben fekvés. Én nagyjából hajnali 1-2 fele szoktam ágyba bújni, reggelente pedig 10 fele szoktam felébredni, azaz lényegében kialszom a 8 órát, így szerintem ezzel alapvetően nincs is gond. Mégis szeretném rászoktatni magam a korábbi, éjfél körüli elalvásra, amit úgy próbálok bevezetni, hogy minden nap felhúzom az ébresztőmet negyed órával korábbra. Sokszor így sem sikerül azonnal elaludnom, de remélem idővel a testem feladja a küzdelmet és fejet hajt az akaratom előtt. Ennél a pontnál egyébként többször is gondolkodóba estem, hogy az időben aludni azt jelenti, hogy normális, emberi időben feküdj le (ami ugye elég relatív), vagy azt jelenti, hogy a felkelés időpontjához képest feküdj le időben, azaz aludd ki a napi 7-8 órát. Néha, amikor nem sikerül időben ágyba bújnom, az utóbbi opcióval nyugtatom magam.

Ezzel elkészültem a napi rutinok kiépítésével, amit picit kibővítettem, illetve átalakítottam a saját életvitelemhez mérten, de erről majd csak egy későbbi bejegyzésben, majd ha aktuális lesz, igyekszem Via programja szerint haladni a beszámolómmal. A következő bejegyzésben már a hét napjaihoz kapcsolódó feladatokkal jelentkezem. 

Ha kedved kaptál a programhoz, vagy csak inspirálódnál picit, ötletet merítenél, akkor a fenti bevezetőben megtalálod a linket Via honlapjához, ahol csatlakozhatsz vagy olvashatsz a programról.

Ti FlyLadyztek rendszeresen, vagy vannak a programnak olyan részletei, amiket alkalmaztok a háztartásban?