Egy kutatásból kiderült, hogy az amerikaiak legfelső 3 százaléka vállalkozóként tekint önmagára, és tekintett akkor, amikor célokat tűzött maga elé, amelyeket majd meg akar valósítani – később persze sikerült is mindez, így kerültek be ebbe a felső 3 százalékba.
Az egyik legnagyobb hiba, amelyet felnőttként a munkahelyi életünk során elkövetünk, az az, hogy azt gondoljuk, másnak dolgozunk. Mástól kapjuk a fizetésünket, más teremti meg számunkra a munkahelyi körülményeket, az ottani viszonyokat, a munka mennyiségét, a határidőket, a munkaidőt, és úgy véljük, valójában nem a saját céljaink felé haladunk, hanem a munkánkkal másoknak segítünk az ő céljaikat megvalósítani. Abba sosem gondolunk bele, hogy egy vállalati igazgató, vagy akár a főnökünk is valószínűleg így tekint önmagára. Alkalmazkodnia kell az ügyfelekhez, az állami jogszabályokhoz, a gazdasági viszonyokhoz, mégis vállalkozóként tekint önmagára, és ezáltal került olyan státuszba, hogy jelenleg a mi főnökünk.
Mindegy, milyen területen dolgozol, és nem is feltétlenül kell, hogy ez legyen az a terület, amelyben életed hátralévő részében dolgozni szeretnél. Mindegy, hogy munkáról, magánéletről vagy pénzügyi gondokról esik szó, próbálj meg úgy tekinteni magadra, mintha egyszemélyben vállalkozó és a saját főnököd is lennél. Tedd fel magadnak időről időre a kérdést: Ha én lennék egy napig a cég főnöke, ahol dolgozom, mi lenne az a változtatás, amelyet feltétlenül eszközölnék? Mit tennék, ha egy napig az én kezemben lenne a cégem irányítása, mi az, amin azonnal változtatnék? Ha megfogalmaztad a választ, cselekedj!
Jó, de mi van akkor, ha most nem azt a munkát végzem, vagy nem annál a cégnél, azon a területen, amivel majd foglalkozni szeretnék?
Teljesen mindegy, milyen területen dolgozol most, vállalkozóként minden helyzetben tekinthetsz önmagadra. Ha például iskolába jársz, akkor a főnököd lényegében az intézmény, a tanáraid, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a kuncsaftjaid, akivel a közös együttműködésre és az igények oda-vissza való kielégítésére kell törekedned. Mit tennél, ha az oktatás során egy napra átvehetnéd a szemináriumod igazgatását? Milyen kérdéseket tennél fel, milyen központi, lényeges elemeket emelnél ki? Aztán áss mélyre a témában, végezz kutatást, vagy egy önszorgalomból készített tanulmányt a témában, és mutasd be az oktatóidnak. Ezzel kialakíthatsz egy kétoldalú tiszteletet, megbecsülést, valamint a tanulmányaidat is előlendítheted az ügyben.
Ki a kuncsaftod?
Mindenkinek vannak kuncsaftjai. Ha bolti eladó vagy, akkor a vásárlók, ha pincér, akkor a vendégek, ha orvos, akkor a betegek, ha író, akkor az olvasók, ha pedig asztalos, akkor a megrendelők. Lehet, hogy olyan területen dolgozol, ahol több kuncsaftcsoportot is megkülönböztethetsz. Lehet kuncsaft a főnököd, a kollégáid, vagy akár a takarító személyzet az irodádban. A biztonsági őr a bankban. A jegyeladó a moziban. A vállalkozók pontosan tudják, kik a kuncsaftjaik és kiknek az igényeit kell kielégíteniük. Ez mind ahhoz vezet, hogy amennyiben te odafigyelsz mások igényeire és elvárásaira, akkor bizonyos, hogy idővel viszonzást érdemelsz. A mondás is így szól: Ki mint vet, úgy arat.
Ha részletesebben megvizsgáljuk a kérdést, a vállalkozói szemléletmód kialakítása az alapja a jó kapcsolatoknak, a munkahelyi megbecsülésnek és előrelépésnek, valamint a személyes hatékonyságod növelésének. Azzal, ha úgy tekintesz magadra, mint vállalkozó együttjár, hogy a kuncsaftjaid igényeinek megfelelően próbálsz teljesíteni. Ezáltal a kölcsönösség elv alapján mindezt a saját hasznodra is fordíthatod. Gondolj csak bele: Ha kiüríted a szemetest magad után az irodában, vagy elpakololod a koszos csészéket az íróasztalodról, a takarító személyzetnek megkönnyíted a dolgát. Ezáltal amennyiben gondod akad, vagy a segítségükre szorulsz, készséggel állnak majd a rendelkezésedre. Ha a főnököd felhív a munkakezdés előtt pár órával, hogy be tudnál-e jönni előbb egy közbejött ügy miatt, és te flexibilis vagy, akkor nagy az esély arra, ha legközelebb előbb szeretnél távozni, netán hirtelen szabadnapra van szükséged, ő is hasonlóan flexibilisen fog reagálni.
A vállalkozói magatartással együtt jár a személyes márka kiépítése is. Erről majd még lesz szó a továbbiakban. Lényegében annyit jelent mindez, hogy tekints magadra úgy, mintha egy márka lennél. Hogyan viselkedik számodra egy tökéletes márka képviselője? Milyen emberi kapcsolatokkal rendelkezik, milyen tulajdonságokat és személyiségvonásokat fejleszt, hogyan viszonyul másokhoz? Milyen szokásai vannak? Tudjuk, hogy a cselekedeteink 90 százalékban szokásokon alapulnak. Amennyiben sikeres szeretnél lenni, el kell sajátítanod és magadévá kell tenned bizonyos sikeres szokásokat.
Vállalj felelősséget az életedért, és tedd fel magadnak minél többször a kérdést: Mit tennék, ha én lennék az igazgató egy napig a munkahelyemen? Cselekedj, és magad is meglepődsz majd az eredményen. Idővel ezzel a vállalkozói magatartással sokkal gyorsabban és hatékonyabban jutsz majd előre, mint ahogyan azt valaha is gondoltad volna.
Határozd meg, ki a kuncsaftod. Aztán vizsgáld meg, mit várnál el önmagadtól, ha a kuncsaftod helyében lennél. Tanárként mit várnál a diákoktól? Főnökként az alkalmazottaktól? Na és ügyfélként a dolgozóktól? Cselekedj úgy, hogy aztán ugyanazt a hozzáállást kapd, amit szeretnél. Ennyi az egész.
Üdvözöllek a vállalkozók között!
