Nem nézek tévét – gyakorlatilag nincs is tévém, ha valami érdekel, megnézem az interneten reklámok és bejátszások nélkül -, valamint a valóságshowk sem érdekelnek. Ettől függetlenül az aktualitásokkal tisztában vagyok, hiszen az internet jó barátom, és ott szembesülök a médiában történt eseményekkel. Az elmúlt héten az internet az Éden Hotelben történt konfliktus körül forgott. X-et szexuálisan zaklatta Y, amiből médiacirkusz kerekedett. Rengeteg cikk és beszámoló íródott az interneten a téma kapcsán, többen felháborodtak, mások a csatornát szidták, voltak, akik nem értették, miért kelt felháborodást az eset. Ennek kapcsán hosszas gondolatmenet indult meg bennem, mely felett nem tudok szó nélkül elmenni.
Röviden a sztori: X párba került Y-nal, ígért neki fűt-fát, szexet, csókot, miegymást, majd egyik éjszaka elutasította Y-t. Y kiakadt, majd X sírva kommentálta az eseményeket.
Az internetes cikkekből tudom, hogy X többször is elígérkezett szexuálisan Y-nak, aztán Y nem értette, hogy a konkrét pillanatban az ígéretei és megnyilvánulásai (melyek Y számára felhívás volt a keringőre) ellenére miért utasította el az aktust.
A mai világban a szexuális erőszak szinte mindennapos, a csapból is ez folyik, aztán mennek a találgatások, hogy mi miért történt. Jön az áldozathibáztatás, a kampányfilmek és miegymást, hatalmas vitákat kelt a téma.
A válasz rövid és egyszerű: A nem azt jelenti, hogy nem. Mindegy, milyen ruhát viselsz, mindegy, hogy ki vagy-e sminkelve, vagy sem, és az is mindegy, hogy mit ígérsz. A szex a két fél KÖZÖS akaratán alapul, ha az egyik nem akarja, vagy meggondolja magát, az szexuális erőszak. Az, hogy mit ígérsz, nem felhívás a keringőre. Mondhatsz nemet előjáték közben, csók közben, sőt az aktus közben is meggondolhatod magad. Innétől kezdve a dolog erőszaknak minősül. Itt hozzátenném, hogy ez nem csak a nőkre vonatkozik – a férfiak is mondhatnak nemet. Ha nincs meg a kölcsönös akarat, akkor az már büntetendő.
Ma abszolút népszerű az áldozathibáztatás (gondoljunk csak a pécsi rendőrség által közzétett kampányfilmre – Tehetsz róla, tehetsz ellene). Ja, hogy tehetek róla? Mert ha felveszek egy rövid szoknyát és tegyük fel csinos vagyok (ami ugye relatív), az azt mondja: Gyere és erőszakolj meg? Vagy ha kedves vagyok és mosolygok, az is felhívás a keringőre? Ha azt mondom, hogy nem, az akkor is nem, ha rövid a szoknyám. Akkor is, ha tűsarkúban vagyok. Akkor is, ha csinos és kívánatos vagyok. Akkor is, ha a páromnak mondok nemet. Akkor is, ha részeg vagyok. Akkor is, ha a másik fél úgy ítéli meg, hogy döntésképtelen vagyok. Akkor is, ha megígértem, hogy na, majd holnap… Akkor is, ha a nászéjszakámon mondok nemet. Akkor is, ha egyedül sétálok a sötét utcán. Akkor is, ha előjáték közben mondok nemet. Teljesen felesleges és nevetséges dolog a miérteket keresni. De hát ezt ígérted, de hát már levetted a bugyid… És? Egyáltalán nem értem, a téma egyáltalán miért szül vitákat, vagy miért nem egyértelmű a dolog, miért van több nézőpont. Az Éden Hotel kapcsán felmerült a téma, hogy de hát megígérte… És akkor mivan? Mindenki rendelkezik a saját teste felett és eldöntheti, akarja-e a szexet, vagy sem. A tested felett se az anyád, se a szomszédod, sőt, még a párod sem rendelkezi. Az engedélyed nélkül senkinek sincs joga hozzá. Se megjegyzéseket tenni, se hozzádérni, se szexuális kapcsolatot létesíteni veled, ha te nem akarod. Akkor se, ha a másik fél a reakcióid alapján azt feltételezi, hogy benne vagy a menetben.
A tested a te tulajdonod – nem rendelkezhet vele senki és nincs joga hozzá senkinek. Akkor sem, ha rövid a szoknyád és akkor sem, ha kihívó az öltözéked. A tested nem jár semmiért cserébe, nem fizetőeszköz, a te döntéseden múlik, mi az, amit szeretnél és mi az amit nem. Nincs kivétel.
