Gyerekként sokszor és sokat álmodoztam. Lefekvés előtt különféle történeteket és eseményeket képzeltem el, vagy jövőbeli lehetséges eredményeket álmodtam meg. Mindez arról szólt, mi az, amit szeretnék. Akkor ennek nem voltam tudatában, de innen visszatekintve már tudom, hogy közvetett módon, de arról álmodoztam, ahogyan a jövőmet elképzelem. A legtöbben megragadunk ezen a szinten. Sok pénzről, gyümölcsöző kapcsolatokról, lelki nyugalomról, harmonikus munkahelyi körülményekről álmodozunk – mégsem tesszük meg soha, hogy kimondjuk, valójában mi az, amit szeretnénk.
Ezért javasolt leírni a céljaidat. Akár egy darab papírra, egy reklámújság hátuljára, a telefonodba, vagy a jegyzettömbbe a számítógépen. Ahhoz, hogy leírj valamit, világosan meg kell fogalmaznod azt. Egy álomképet nem lehet leírni. Egy szituációt célként nem lehet leírni. Csak világos, konkrét terveket tudunk papírra vetni. Két jelentős oka van annak, miért nagyon lényeges leírni a céljainkat: Az egyik a konkrét megfogalmazás, mint előfeltétel, a másik pedig a teljes koncentráció. Mit jelent ez? Amikor leírsz valamit, szinte az összes érzékszervedet aktiválod. A szemeddel látod, a tapintásoddal és a mozdulataiddal kanyarítod a betűket, illetve általában a belső füleddel hangosan kimondva hallod mindazt, amit papírra vetettél.
Kisgyermekeknél figyelhető meg leginkább az iskolában, hogy mindaz, amit leírnak, sokkal gyorsabban és tartósabban rögzülnek a fejükben, mint azok az információk, amiket csupán láttak, vagy hallottak. Mindannyian eltérő módon használjuk a vizualizációs és az auditív tanulási módszereket. Ez azt jelenti, hogy van, aki sokkal gyorsabban tanul olvasás, vagy éppen látás útján, míg másoknak a hallott információk raktározódnak el az elméjükben. Mindannyiunkban mindkét képesség jelen van, bár eltérő minőségben használjuk fel azokat. Amennyiben leírunk valamit, mindkét készséget aktiváljuk, így az beépül a tudatunkba.
Több tanulmány is alátámasztotta, hogy amennyiben gyakran írjuk le a céljainkat, egy idő után azok rögzülnek a tudatalattinkban. Emlékeztek még a tanárok jól bevált fegyelmezési módszerére, amikor büntetésként 50x le kellett írni, hogy nem beszélek csúnyán, vagy éppen tisztelettel bánok az osztálytársaimmal? Ez a módszer is erre épít. Minél többször írsz le valamit, annál erősebben rögzül az elmédben, így idővel azzal a gondolattal összhangban cselekszel majd.
A sikeres emberek szinte folyamatosan a céljaikra gondolnak. Ennek eredményeként pedig folyamatosan és megállíthatatlanul haladnak az irányába. Mi több, nem csak gondolnak rájuk, hanem beszélnek róla, vizualizálják őket, újra és újra leírják, megálmodják mindazt, amit el szeretnének érni. Az agyunk úgy működik, mint egy számítógépes alapszoftver. Amire beprogramozzuk, azon dolgozik megállíthatatlanul. A vizualizáció és az agyi programozás nagyon spirituálisan hangzik. Valójában nem az. Ha szeretnél többet megtudni a hátteréről, akkor kattints ide, átirányítalak egy korábbi, a témával foglalkozó és azt részletesen bemutató cikkemre.
“Azzá válsz, amire a legtöbbször gondolsz.” Earl Nightingale
Az előző részben szó volt róla, hogyan döntsd el, mit akarsz, hogyan merj nagyot álmodni. Vedd elő a korábbi listádat, és vidd végig a következő rövidített, hétlépcsős módszeren. A módszer lényege, hogy részletes tervet készíts arról, hogyan érheted el mindezt – hogy pontosan lásd, milyen eszközökre, tudásra, kapcsolatokra vagy tapasztalatra lesz szükséged ahhoz, hogy elérd a kitűzött célt. A feladat arra késztet, hogy gondolkodj a terveidről – és minél többet gondolsz azokra, annál nagyobb energialöketet kapsz mindezek megvalósítására.
1. Döntsd el, mit akarsz! Amennyiben gondod akad ezzel a ponttal, olvasd át újra a tréning előző bejegyzését, hogy útmutatást és irányvonalat kapj arra vonatkozólag, hogyan tűzz ki célokat, és hogyan fogalmazd meg őket. Fontos, hogy konkrétan megfogalmazd, mi az, amit akarsz, hiszen a következő lépés nem más, mint
2. írd le!
3. Tűzz ki határidőt, aztán ha úgy tetszik, bontsd fel őket mini határidőkre. Oszd fel a határidőt apróbb határidőkre, és határozd el, hogy addig mit akarsz mindenképpen elérni. Ha szeretnéd, készíthetsz hozzá jutalomtáblázatot. A jutalom motivációs erejéről később még lesz szó.
4. Írj fel minden olyan teendőt, ami szükséges, hogy megvalósuljon a célod. Ha például könyvet szeretnél kiadni, írd fel: Címadás, vázlat készítése, tartalomjegyzék előkészítése, nyomdákkal való kapcsolatfelvétel, kiadókeresés, stb. Írj le minden olyan szükséges lépést, vagy elsajátítandó tudást, cselekedetet, amely előfeltétele a célod megvalósulásának.
5. Állíts fel az előző pontokból egy újabb listát, ahol időrendi sorrendbe, valamint fontossági sorrendbe állítod az egyes lépéseket. Akad, hogy az egyik előfeltétele a másiknak, így haladj ilyen sorrendben. Ez lesz majd a te cselekvési terved.
6. Állj neki az első pontnak. Most!
7. Határozd el, hogy minden nap teszel valamit, ami közelebb visz a célodhoz. Ha csak 5 perced van, akkor annyit, ha 1 órád, akkor annyit. Mindegy, mennyi időd van aznap, a lényeg, hogy minden nap gondolkodj a tervedről, építsd be a napi rutinodba a megvalósítását, hogy határozottan és megállítathatatlanul haladj a cél felé. Gondolj rá, beszélj róla, vizualizáld, és vidd végig a cselekvési tervet. A cselekvési terv már félsiker – pontosan látni fogod, hogyan érheted el azt, amire vágysz, valamint azt is, hogy az eddig álomnak tűnő vágy valójában megvalósítható cél, amit elérhetsz.
Kilövésre felkészülni!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: