Varázsdoboz

Ugrás! 6. rész – A célok megvalósítása II.

Mi ez? Sokat és sokszor gondolkodtam már azon, hogy mi az oka, hogy míg egyesek magas egzisztenciával, boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatokkal, kiváló gyerekekkel, erős pénzügyi háttérrel és megboríthatatlan lelki nyugalommal, harmóniában élik az életüket, addig mások folyamatosan pénzügyi, párkapcsolati, családi és munkahelyi problémákkal küzdenek, így az életük egy végeláthatatlan taposómalom, melyet rendszerint megállíthatatlan panaszáradat követ. Nem lehet, hogy születésünktől fogva el van döntve a sorsunk, ahogy az sem, hogy a kiegyensúlyozott embereknek szerencséje volt. Kutatómunkába kezdtem, és idővel kirajzolódott bennem a kép, hogy hol vannak azok a mérföldkövek, amikor eldől, melyik irányba mozdulunk tovább. Ezeket a tapasztalatokat, a lelki miérteket és hogyanokat osztom meg veled is ebben a cikksorozatban, amelyet a felső menüsorból az Ugrás!-ra kattintva érhetsz el.

A legutóbbi részben sorra vettük az első néhány lépést, amiben szó volt a hit és a vágy szerepéről a célkitűzés során, illetve arról is, hogy miért fontos, hogy írjuk le azokat, valamint arról is írtam, hogyan érdemes mindezt tenni. Ma továbbmegyek a következő három lépésre, amely szintén a tervezési fázisba esik, mégis nagyon fontos eleme a célok kitűzésének.

A negyedik lépés a listában az egyik leglényegesebb és leginkább jelentőségteljesebb pont. Tedd fel magadnak a kérdést: Miért akarom? Aztán sorold fel az okokat. A kérdés több szempontból is fontos: Egyrészről megtudhatod, hogy valóban a te célod-e, valóban erre vágysz, vagy csak azért szeretnéd megvalósítani, hogy megfelelj valaki elvárásainak, esetleg nyomás hatására választottad ezt az utat. Ha a válaszod az, hogy azért akarom, mert a szüleim/a párom/a főnököm ezt várja tőlem, akkor egyből kiderül, valójában ez nem is a te célod. Másrészről minél több okot tudsz felsorolni, annál intenzívebb lesz a hited és a vágy arra vonatkozólag, hogy megvalósítsd. Amennyiben megerősíted a vágyat, arra készteted a tudatalattidat, hogy parancsként fogja fel a cél teljesítését – így előrébb visz az utadon.

A nagy vállalkozók és a sikeremberek mindannyian alátámasztották a kutatások során, hogy a jelenlegi helyzet elemzése a megvalósítás fontos eleme. Ez lesz ez esetben az ötödik pont. Ha például fogyókúrázol, akkor mielőtt belevágsz, leméred a jelenlegi testsúlyodat. Egyrészt ez viszonyítási alapként szolgál, másrészről pedig tudod, hogy mi az a meghatározott, konkrét cél, amire törekedned kell – azaz számokban mérhető, konkrét képet kapsz a terveidről. Ha az üzleti területen dolgozol, mielőtt belevágsz a hálózat részletesebb kiépítésébe, fel kell mérned, jelenleg hol a tart a kapcsolati hálód. Ha pedig a vizsgákra szeretnél felkészülni, fel kell mérned, hány tantárgyból és milyen anyagmennyiségből kell felkészülnöd. A jelenlegi helyzet elemzése nélkül nekiindulni a megvalósításnak butaság, hiszen sem a haladásod nem mérhető (ami igazán jó motiváció), sem pedig a megvalósítás százalékos aránya. Képzelj csak el egy vonalzót, amin nincsenek megjelölve a méretek. Nehezen fogsz tudni pontos számításokat végezni vele.

6_resz

A hatodik lépés a határidő kitűzése. Brian Tracy úgy fogalmaz, hogy egy cél határidő nélkül egy kiváló önáltatási gyakorlat, nem több. Minden cél esetében tűzz ki világos határidőket, aztán rendelj hozzájuk mini határidőket. Korábban már volt róla szó, hogy a tudatod minden olyan célt kivet magából, amely nem hihető a számára. A mini határidőkkel viszont ez könnyen átverhető. Ha például a célod az, hogy szeretnél leadni 20 kilót, az elsőként lehetetlen vállalkozásnak tűnhet, így nehezen alakul ki benned a hit, az elkötelezettség a cél iránt. Ha viszont mini határidőkhöz rendeled a fogyás ütemét, akkor egyrészről folyamatosan követheted a haladásodat, másrészről a nagy cél sem tűnik olyan megvalósítathatatlannak, hiszen a mini határidők feladataira koncentrálsz majd a nagy falat helyett. Például határozd el, hogy havi 2 kilót adsz le. Ez így valóban kevésnek – és hihetőnek tűnik, sőt, ami azt illeti, nem is fogod rögtön azt érezni, hogy a lehetetlenre vállalkozol. Tűzz ki 20 kiló mínuszt, rendelj hozzá 1 éves határidőt, aztán bontsd fel őket 12 egy hónapos célra: Amely legyen két kiló havonta. Hasonlóan járhatsz el bármilyen más esetben is. Ha például a vizsgáidra készülsz, ne arra késztesd a tudatodat, hogy valósítsa meg azt a célt, miszerint kitűnően vizsgázol a félév végén – inkább rendelj hozzá mini határidőket: Azaz például minden két hét alatt feldolgozod egy tantárgy követelményeit, és megtanulod. Két hét sok időnek tűnhet, és rendszeres időráfordítással szépen haladhatsz az anyaggal.

Készíts a határidőkhöz jutalomtáblázatot! Sok helyzetben felnőttként is úgy viselkedünk, mint a gyerekek a karácsonyi ajándékbontogatás során. Rettenetesen vágyunk a jutalomra, az ajándékra. Ezért az egyik legjobb emberi motiváció a jutalom az egyes fejezetek végén. Mindegy, milyen tempóban haladsz, minden mini határidő végére jutalmazd meg magad valamivel. Legyen az egy szabad délután, egy új cipő a helyi üzletből, egy éttermi vacsora a barátoddal, egy kozmetikusi kezelés, vagy akár egy egész napos lustálkodás. Ha tudod, hogy amennyiben egy mini határidőt kipipálhatsz, akkor erre és erre számíthatsz önmagad jutalmaként, akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban haladsz majd, illetve az öröm érzete egy-egy jutalom hatására még inkább beindítja benned a versenyszellemet, megerősíti a kitartást, és motivál a továbbiakra.

Eddig tehát tudjuk, hogy a célok megvalósításának első hat mozzanata a következő:

1. A vágy (célkitűzés önmagunk számára)
2. A hit (meggyőződés)
3. Írjuk le!
4. Tegyük fel a kérdést: Miért akarom?
5. Elemezzük a kiindulási helyzetet!
6. Határidő kitűzése, mini határidők hozzárendelése, jutalomtáblázat

A következő részben belépünk a megvalósítás fázisába, miután lefektettük az alapokat a tervezési szakaszban.

A program korábbi részei (navigációs menü)
1. rész – A program alapja
2. rész – Negatív szokásminták és az egy helyben toporgás háttere
3. rész – Döntsd el, mit akarsz! (hogyanok és miértek)
4. rész – Megvalósítás (I. rész)
5. rész – A negatív fantázia és az aggódás, mint önkorlátozó tényező

Tetszett ez a bejegyzés? Ha igen, kérlek nyomj egy like-ot a jobb oldalon található Facebook dobozban, hogy ne maradj le a legfrissebb bejegyzésekről!

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!