Mi ez? Sokat és sokszor gondolkodtam már azon, hogy mi az oka, hogy míg egyesek magas egzisztenciával, boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatokkal, kiváló gyerekekkel, erős pénzügyi háttérrel és megboríthatatlan lelki nyugalommal, harmóniában élik az életüket, addig mások folyamatosan pénzügyi, párkapcsolati, családi és munkahelyi problémákkal küzdenek, így az életük egy végeláthatatlan taposómalom, melyet rendszerint megállíthatatlan panaszáradat követ. Nem lehet, hogy születésünktől fogva el van döntve a sorsunk, ahogy az sem, hogy a kiegyensúlyozott embereknek szerencséje volt. Kutatómunkába kezdtem, és idővel kirajzolódott bennem a kép, hogy hol vannak azok a mérföldkövek, amikor eldől, melyik irányba mozdulunk tovább. Ezeket a tapasztalatokat, a lelki miérteket és hogyanokat osztom meg veled is ebben a cikksorozatban, amelyet a felső menüsorból az Ugrás!-ra kattintva érhetsz el.
Az egyik legnagyobb probléma, ami a legtöbb lelki betegséghez vezet, az a lelki nyugalom hiánya. Ahhoz, hogy jól érezd magad a világban, szükséges egy bizonyos fokú lelki béke megléte. Ez azt jelenti, hogy összhangban vagy önmagaddal, a külvilággal, a kapcsolataidban, egyszóval jól érzed magad. Valójában a negatív érzelmeket mi magunk hozzuk létre, erről részletesebben már írtam nektek korábban itt. Most kitérnék egy olyan kulcselemre, amelynek fontos szerepe van az önmegvalósításban és a céljaid elérésében. Az a véleményem, hogy ahhoz, hogy hatékonyan tudj cselekedni, fel kell ismerned a belső logikai összefüggéseket, a miérteket, hogy aztán a hogyanok által megfelelően kezeld őket.
Amiről írni szeretnék neked, az a negatív fantázia. Mit jelent ez?
A negatív fantázia az a fajta kép a fejedben, amikor egy adott dologgal kapcsolatban rossz előérzeted van, vagy egy számodra stresszes esemény előtt a legrosszabb képek pörögnek a fejedben. Azaz amikor elképzeled, hogy hogyan buksz meg a vizsgán, hogyan sülsz bele a beszédedbe, vagy hogyan égeted le magad totálisan a randin. A negatív fantázia vezet a stresszhez, a feszültséghez, majd ha extrém méreteket ölt, akkor előbb a neurózishoz, aztán a pszichózis állapotához. Ha úgy tetszik, a lelki betegségekhez.
Ennek az az oka, hogy az agy nem tud különbséget tenni valóság, és fantázia között. Hogy szemléltessem, hogyan is működik ez, vegyünk egy egyszerű hétköznapi példát. Reggel megiszol egy bögre kávét, vagy a nap folyamán vizualizálod, azaz elképzeled, hogy megiszol egy bögre kávét. A kutatások alapján ma már tudjuk, hogy mindkét esemény esetén ugyanúgy reagál az agyad – tehát valóságként fogja fel a valódi cselekvést, illetve a képzeletet egyaránt. A képzeletben lezajlott fantáziálás valóságnak tűnik, ha elég gyakran és intenzíven gondolunk rá. Erre másik szó az aggódás. Az aggódás tulajdonképpen a hosszantartó bizonytalanság okozta félelem.
Honnan ered az aggódás?
Az aggódás éppoly feltételes reflex, mint a belső gát, vagy az önkorlátozás. Az aggódó mentalitásból ered, amely általában szerzett tulajdonság. A legtöbb esetben gyermekkorból származik, ha a szüleid és a közvetlen környezeted folyton aggódtak valami miatt. Idővel átveszed ezt a fajta viselkedést, míg beépül a tudatodba, és idővel automatikussá válik.
Hogyan szabadulj meg az aggódástól, a bizonytalanság érzésétől?
Brian Tracy Főnix szemináriumán három lehetséges és használható ötletet ad arra, hogyan szabadulj meg a negatív fantáziálástól.
1. Ma csak a mának élj! Ez azt jelenti, hogy felesleges jelenleg olyan dolgokon aggódni, amelyeknek még nincs itt az ideje, amely még nem következett be (kutatások szerint az esetek 92 százalékában soha nem is fog bekövetkezni az aggódás tárgya). Az elv azt mondja, hogy tegyél meg most és itt mindent, amit tudsz az ügy érdekében, ezen a napon, azokkal az eszközökkel, amelyek jelenleg a rendelkezésedre állnak, használd ki a lehetőségeidet. Amennyiben ezzel megvagy, felesleges a holnapon agyalnod, mert annak nincs itt az ideje. Tipikus példa, amikor a szülők már az óvóda kezdetén azon aggódnak, hogy a gyermekük hogyan fog teljesíteni az iskolában, holott az még évek kérdése.
2. Csak a tényekre figyeljünk! Sokan olyan dolgok miatt aggódunk, amely nem is létezik a valóságban, csak a fejünkben. Ezért fontos különbséget tennünk tények és képzelet között. Azokra a dolgokra koncentráljunk, amelyek jelenleg tényként léteznek. Sokan amikor megfáznak, rögtön beképzelik a legrosszabb elméleteket: Tüdőgyulladás, rák, stb. Holott a tény valójában az, hogy az orvosi diagnózis alapján “csak” megfáztunk. Mégis azzal nyüstöljük a lelkünket, hogy elképzeljük a legrosszabb helyzetet – ahelyett, hogy a tényekre koncentrálnánk, azon aggódunk, ami sokszor nem is létezik. Fontos különbséget tennünk a valódi tények, és a valószínűsíthető vagy képzelt tények között.
3. A harmadik módszer összetettebb az előző kettőnél, ezt Tracy aggodalomrombolásnak hívja. Négy lépésből áll.
I. Határozzuk meg konkrétan, mi az, ami miatt aggódunk, aztán írjuk le. Azaz pontosítsunk. Tegyük fel a kérdést magunknak: Mi az, ami miatt aggódsz? Már korábban volt róla szó, hogy a sikeres emberek mindig írásban gondolkodnak. Másrészt ha le kell írnod, azzal arra kényszeríted az agyad, hogy konkrétan fogalmazzon, hiszen elképzelt képeket nem írhatunk le.
II. Írd alá, mi lehet a legrosszabb, ami megtörténhet. Azaz mi az aggódásod tárgya. Az aggódás mindig félelemből ered. Mitől félsz, mi az, aminek a bekövetkezésének előérzete miatt félsz? Az aggódás abból fakad, hogy nem az esemény az, ami miatt rettegsz, hanem egy esemény előérzete. A stressz abból adódik, hogy nem akarsz szembesülni azzal, ami megtörténhet. Ezt a pszichológia a tagadás jelenségének hívja. Tipikus esete, amikor valaki sejti, hogy beteg, de nem megy el az orvoshoz, mert fél szembesülni a betegségével.
III. Határozd el, hogy elfogadod a legrosszabbat, amennyiben be kell következnie. Azaz kérdezd meg magadtól, mi történik majd veled, ha bekövetkezik a legrosszabb. Például ha egy párkapcsolatban a kettőtök viszonya annyira megromlik, hogy pengeélen táncol a kapcsolat. Mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Az, hogy vége lesz a viszonynak. Kérdezd meg magadtól? Belepusztulok ebbe? A válasz nem.
IV. Tegyél meg mindent annak érdekében, hogy csökkentsd a legrosszabb bekövetkezésének valószínűségét. Ha megteszel minden tőled telhetőt azért, hogy elkerüld, akkor az aggódás egyszerűen elmúlik.
Az aggódás ellenszere a határozott cselekvés. A hét lelki törvény című cikkemben már szó volt a helyettesítés törvényéről, amely kimondja, hogy az agy egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni. Nem tudsz egyszerre aggódni és cselekedni, vagy aggódni és a megoldáson gondolkodni. Azaz az aggódás gondolatát kicseréled, kiütöd a megoldásra való törekvéssel.
A sorozat korábbi részeit itt érheted el:
1. rész – A program alapja
2. rész – Negatív szokásminták és az egy helyben toporgás háttere
3. rész – Döntsd el, mit akarsz! (hogyanok és miértek)
4. rész – Megvalósítás (I. rész)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: