Hétzárta – Fejezd be a vádaskodást!

Nemrégiben részletesebben is tanulmányoztam Brian Tracy főnix szemináriumának előadásait, és többször is vissza kellett térnem a negatív érzelmekről szóló epizódhoz. Eltartott egy darabig, mire megértettem, honnan erednek és mi a gyökerük ezeknek a tényezőknek, és elkezdtem kutakodni a saját környezetemben, hogy igazolást találjak a felvetésekre.

Biztosan neked is van olyan ismerősöd, aki folyton folyvást csak panaszkodik, mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, sokszor évek óta, és sosem tesz semmit annak érdekében, hogy változtasson a helyzetén. Gyerekként megszületve nincsenek negatív érzelmeink – hallottál már olyat, hogy egy kisbaba folyton negatív? A negatív érzelmek tanult tulajdonságok, amelyeket másoktól veszünk át. A szüleinktől, a barátainktól, a társainktól, a tanárainktól és mindezek idővel az életünk részévé válnak. Évek múltán barátokat szerzünk, elkezdünk iskolába járni, és kialakítjuk a társas kapcsolatainkat.

Az emberek nagy része a problémáit használja fel szociális kapcsolatai kialakítására. Mondhatnánk úgy is, hogy a beszélgetések mozgatórugói a problémák, azaz a panaszkodás. Amikor találkozunk, elmesélem neked, melyek a negatív érzelmeim, mik azok kiváltói, illetve hogy miért érzem jogosnak a negativitást, majd miután meghallgattad, te is elmondod a te negatív érzéseidet nekem, és így tovább. És akkor eljutottunk odáig, hogy mi az egyik legfőbb fenntartó erő, amely által a negatív érzelmek hosszú távon a személyiségünk részévé válnak.

Ez pedig az önigazolás. Folyton folyvást megmagyarázzuk magunknak, hogy miért érzünk jogosan úgy, ahogyan érzünk, miért jogos a düh, a harag, a szomorúság, vagy az idegesség az életünkben. Valójában ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy panaszkodunk másoknak, és alátámasztjuk, hogy miért szükségszerű azt éreznünk, amit érzünk. Szükségünk van arra, hogy megerősítést nyerjünk abban, hogy rosszul kell éreznünk magunkat, hiszen így bebizonyítjuk magunk számára, hogy miért nem léphetünk túl a problémán. A közös mindebben az, hogy a negatív érzelmekért mindig valami külső tényezőt, eseményt, személyt okolunk.

És itt elértünk oda, hogy mi a negatív érzések okozója, és mozgatórugója, amely a vád. Első hallásra magam sem hittem, hogy ez lehetséges, ám amint elkezdtem kutakodni a múltamban és a jelenemben, a barátaim és a családom körében, rájöttem, hogy valójában ez az, ahová az összes negatív érzelem visszavezethető. Gondolj csak bele, amikor szomorú vagy, amikor dühös, haragos, vagy aggódsz. Mindig valaki más miatt jutsz ebbe az érzelmi gödörbe. Haragszol a párodra, amiért összevesztetek, vagy szakított veled, ezért szomorú vagy, haragszol a munkaadódra, mert lecsökkentette a fizetésedet, vagy aggódsz, mert a gyereked először marad otthon egyedül. Mindig megvan az oka, hogy miért érzel úgy, ahogy, ez az ok pedig mindig valaki másban keresendő. Ezzel azt is mondhatnám, hogy mindig megtaláljuk a felelőst a saját érzéseinkért. Ezzel önigazolás nyerhető, ami megerősít bennünket abban, hogy jogos, sőt, elvárható, hogy ebben a helyzetben így érezzünk.

Ma már tudjuk, mi a gyökere, a mozgatója és a forrása a negatív érzelmeinknek, ebből pedig könnyen kideríthető, hogyan tudjuk mindezt megszűntetni. A válasz igen egyszerű, és világos: Fejezd be a vádaskodást! Amennyiben erre hajlandóak vagyunk, az összes negatív érzelmünk azonnal megszűnik. Persze ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy ténylegesen kiiktasd a negatív érzéseidet, pár egyszerű módszert kell csupán alkalmaznod.

A behelyettesítés törvénye egy igen széleskörű kutatáson alapszik. Az agy egyszerre (és most a tudatos területre gondolok) egyetlen gondolattal tud foglalkozni. Azaz csak egyetlen dologra tudsz egyszerre gondolni, így ezt kihasználva szuperül befolyásolhatod a negatív gondolataidat. A törvény azt mondja, hogy amennyiben az agyadban egy negatív kép, érzelem, vagy esemény előjele játszódik le, akkor nincs más dolgod, csak kiütni azt egy pozitív gondolattal. Mindegy, hogy mi az a pozitív gondolat, a lényeg, hogy olyat válassz, ami jó érzést okoz számodra. Ilyen pozitív gondolat lehet például a jövőképed, az énideálod, vagy éppen a céljaid, vágyaid.

Másik hatékony módszer, ha egyszerűen kimondod: Nem okolok mást, hiszen a saját érzéseimért egyedül én vagyok a felelős. Hamar rá fogsz jönni, hogy nem lehet egyszerre elismerni magadnak, hogy te vagy a felelős, és emellett valaki mást hibáztatni. Ezért amint beindul a tudatodban a harag, a düh, a negatív érzelmek, egyszerűen mondd ki hangosan, vagy gondolatban, hogy én vagyok a felelős. A rossz érzés azonnal elvész.

Mi felelünk a gondolkodásunkért. Ez az egyetlen olyan terület, amely felett korlátlan hatalmunk van, miért ne használnánk ezt ki? Ha valaki felelősséget vállal az életéért, akkor egy probléma esetén ezt a kérdést teszi fel a tudatalattijának: Mit tehetek, hogy megoldjam a problémát? A vád pedig így szól: Ki tette?

A negatív érzések közül mindenkinek van egy kedvence. Valószínűleg neked is. Lehet, hogy a féltékenység az, de lehet, hogy az önostorozás, a destruktív önkritizálás, a hitetlenség, az önbizalomhiány, mindegy, mi az. Ettől a kedvenc érzelemtől a legnehezebb szabadulni. Ugyanis az emberek szeretnek szenvedni. A kapcsolatok jeletős része arra épít, hogy a közös programok során mindenki megosztja másokkal a problémáit, megállás nélkül panaszkodik, aztán ha valaki igyekszik használható tanáccsal előállni, akkor azt mondja, nem tehetem. A nem tehetem-nél kell elkezdeni megkeresni a kedvenc negatív érzelmedet, és tudatosan foglalkozni vele. Amíg nem ismerjük fel, mi az, nehezen tudjuk kiiktatni azt.

A panaszkodás – legyen az állandósult, vagy részleges – valójában neurotikus hajlam. Ezek az emberek általában kizárólagosan arra összpontosítanak, hogy megoszthassák másokkal a problémáikat, ám sem tanácsot, sem véleményt nem várnak cserébe. Igazából egyáltalán nem érdekli őket a véleményed. Csak önigazolást és heves bólogatást keresnek, hogy megerősítsd, miért éreznek jogosan úgy, ahogy. Ez a felelőtlen ember egyik leggyakoribb ismertetőjele.

„Azon a napon indulsz fel a csúcsra, amelyen teljes felelősséget vállalsz, és felhagysz minden mentegetőzéssel.” O. J. Simson

Ha tetszett ez a bejegyzést, kérlek nyomj egy like-ot a jobb oldalon található Facebook dobozban a blogra, hogy ne maradj le a legfrissebb bejegyzésekről!