Hétzárta – Tetoválás: Jogod van a testedhez?

Az első tetoválást az első, Alpokban talált férfimúmia viselte, Ötzi, körülbelül 5000 évvel ezelőtt. Testét kereszthez hasonló, geometrikus motívumok díszítették. Nem ő volt az egyetlen, aki a régmúlt időkben tetoválást viselt – rengeteg példát hozhatunk az ókórből, a római korból – és a tetoválás népszerűsége egyre inkább elfogadottabb, és természetesebb jelenség lesz.

“A tetoválás egy életre szóló emlékeztető, a nagy felismerések vagy a fontos elhatározások maradandó nyoma.”(Angelina Jolie)

Tetoválás szintjén én két alapvető csoportot különböztetnék meg: Azokat, akik divatból, vagy tetszik, nem tetszik alapon varratnak magukra egy motívumot, és azokat, akik számára a tetoválás komoly jelentőséggel bír. Most a második csoport szemszögéből vizsgálnám meg a kérdést, ezt fontos előre tisztázni.

A társadalmi megítélése a tetovált embereknek még mindig kétes. Nagyjából két kategóriát különböztethetünk meg: A megrögzött fanatikusokat, akik számára a tetoválás az önkifejezés egyik eszköze, szimbólum, vagy valamilyen jelentést társítanak hozzá, és azokat, akik zsigerből elítélik azt. Mivel nem szeretnék mások nevében beszélni, és mivel a Hétzárta rovat jóval személyesebb kategóriát képvisel, ezért a saját szemszögemből közelítem meg a kérdést.

Amikor az első tetoválásomat megcsináltattam, kizárólagosan ellenvéleménybe ütköztem. Hiszen vannak az életemben azok az emberek, akiknek adok a véleményükre, és azok, akik megítélése lepereg rólam. A szüleim jelentik nekem a mércét az életemben, ők azok, akik belémneveltek bizonyos értékeket, és mondhatjuk, hogy tudattalanul is az ő szabályrendszerük szerint alakítom az életemet. Amikor felismertem ezt a tényt, rá kellett jönnöm, hogy butaság a megfelelni vágyás miatt olyan területeken is alkalmazkodni az ő – és ezáltal sajátnak tekinthető – szabályrendszerükhöz, amivel én nem értek egyet. Azt gondoltam: Komolyan úgy fogom leélni az életemet, hogy elnyomom mindazokat az értékeket, amelyek számomra jelentőséggel bírnak, csak azért, mert a szüleim másként vélekednek az adott kérdésben, vagy mert ők deviánsnak vélnek valamit, ami számomra meghatározó?

Hányszor hallani olyan megjegyzéseket, hogy a tetoválás csúnya, hogy fogsz kinézni öreg korodra, vagy ha terhes leszel? Egyszerűen undorító! Aki tetoválást visel, biztosan deviáns viselkedést mutat – biztosan tömeggyilkos, pszichopata, lázadó, maffiózó, drogdíler, vagy gyilkos!

Mivel a saját szemszögemből kívánom megközelíteni a kérdést, leírom, én mit gondolok. Az első, és legfontosabb tanács mindenkinek, aki véleményt alkot – legyen az pozitív, vagy negatív – a tetkót magamnak csináltattam. Nem másnak, nem a páromnak, a szüleimnek, a szomszédnak, vagy a közvéleménynek, hanem magamnak. Miért? Mert abban az időszakban történt velem valami, amely komoly jelentőséggel bír az életemre – és erre szeretném mindig emlékeztetni magam, a saját fejlődésem érdekében. Számomra van csak jelentősége, másoknak ez a szimbolikus jelentés rejtve marad. A tetoválás számomra az önkifejezés eszköze – saját magam felé.

Angelina Jolie az egyik legbefolyásosabb személy Hollywoodban. Testét több, mint 11 tetoválás borítja a testét: Különféle szimbólumok, koordináták, jelképek és szanszkrit feliratok. Az ENSZ nagyköveteként, meglehetősen gyakori jótékonykodásaival és világszeretetével korántsem nevezhetnénk őt sem maffiózónak, sem tömeggyilkosnak, netán pszichopata jellemnek. A viselkedése nem mutat sem devianciát, sem elítélendő magatartást. Családanya, komoly karrierrel, komoly és jelentős kezdeményezésekben való részvétellel.

A tattoo szó a tahiti tatu szóból származik, amely tulajdonképpen annyit jelent, hogy nyomot hagyni. Vagyis a számunkra jelentőségteljes események, élethelyzetek, személyek és helyszínek szimbólumait a testünkre varratni – bármilyen okból kifolyólag. A tetoválás lényege abban rejlik, hogy jelentése van a viselője számára. Nem a külvilág felé, nem a tetszeni akarás, vagy a divat változása miatt, hanem egész egyszerűen amiatt, mert számunkra a magunkon viselt motívumnak mély jelentősége van. Fontos kihangsúlyoznom, hogy számunkra, azaz a tetoválás viselője számára – a külvilágnak erről sokszor fogalma sincsen. Persze vannak, akik a megemlékezés egy formáját látják a különös mintákban, ők azok, akik számukra fontos személyek, események szimbólumait varratják magukra. Kutatók bebizonyították, hogy azok, akik valamiféle traumán estek át, majd az esemény hatására tetováltattak, sokkal könnyebben és gyorsabban tudták feldolgozni az eseményeket, mint azok a társaik, akik nem vettek tudomást a probléma jelentőségéről, azaz nem néztek szembe azzal.

A tetoválás számomra az önfejlesztés egyik jelképe. A múltbéli események hajlamosak befolyásolni a jelenlegi életemet, ezért fontos számomra, hogy emlékeztessem magam arra, hogy mi a célom, mit szeretnék elérni, vagy csupán arra, hogy egy-egy komoly mélypont után milyen ember vált belőlem.

Manapság oly gyakoriak a különféle kampányok a ducibb lányok védelmében, a más nemzetségűek, vagy bőrszínűek védelmében, a melegek védelmében, a deviáns viselkedést mutatók védelmében. Annak ellenére, hogy a világ igyekszik egy sokkal objektívebb látásmódot kialakítani, sajnos a tetovált emberekkel szemben még mindig rengeteg az ellenvélemény. Nem hiszem, hogy valakinek a személyiségére, az értékeire, vagy az életére következtethetünk egy-egy minta alapján. Egyáltalán milyen alapon alkotunk véleményt? Jogunkban áll, hogy előítéletesekké váljunk, diszkrimináljunk, lealacsonyítsunk, vagy éppen megalázzunk másokat azért, mert a testükön egy motívumot viselnek? Azért megszólunk bárkit is, mert van egy anyajegye, mert megvakarja az orrát, mert nehezen barnul le nyáron, vagy mert kirúzsozza az ajkait? Nem. És miért nem? Mert törvényszerű, hogy a saját testével mindenki azt tesz, amit akar. Ugye, még jó, hogy nem neked kell viselned a tetoválásomat, nem a te problémád lesz, hogy hogyan fogok festeni időskoromban, és ha netán meg is bánom, azzal sem neked kell törődnöd. Mégis elítéled – milyen alapon? Jogod van hozzá? Az előítélet lényegében egy ellenséges attitűd, melyben az az általános, hogy mindig valamely tévhiten, sztereotípián alapszik – nincsen reális magyarázata, érvekkel alátámaszthatatlan, lekicsinylő, melynek az alapja annyiban van, hogy az egyén egy adott csoport tagja – ezáltal azt feltételezik, hogy a csoportra jellemző tulajdonságokkal ő is rendelkezik. Miért, milyen tulajdonságok jellemzik a tetováltakat?

Az egyik legjobb barátnőm ma sikeres, boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban él, harmonikus az élete és megteremtett magának egy olyan világot, amiben jól érzi magát. Sokan felnéznek rá, szimpatikusnak tartják, vagy irigyek, féltékenyek rá. Sokan nem tudják, hogy a ruha alatt ő is tetoválást visel. Vajon megváltozna a véleményük? Miben lenne más az élete, amennyiben kiderülne, hogy tetovált? A sikeres munkahely már visszataszítóvá válna, az irigylésre méltó párkapcsolat undorító lenne, és a harmonikus élet devianciára utalna? Ugye, hogy nem?

Van egy jogász ismerősöm. Summa cum laude diplomával zárta a jogi kart, ma már a Dr. hivatalosan is a neve részét képezi. Folyamatosan fejlődik a szakmában, emellett önként kiáll a családon belüli erőszak jelensége ellen, áldozatsegítő munkát végez, és minden erejével azon van, hogy segítse az áldozatokat. Boldog, kiegyensúlyozott emberként tekintenek rá – sokan nem tudják, hogy az egész háta tele van tetoválva. Ezzel változott bármi az irigylésre és becsületreméltó életében? Ugye, hogy nem?

A tetoválás számomra mindazt jelképezi, amikor az életemben sikerült újradefiniálnom önmagam. Azokra a lépcsőkre emlékeztet és azokat a kontrasztokat mutatja meg, hogy hogyan lettem úrrá az akkori önmagamon, és hogyan változtam kemény munka és rengeteg idő alatt egy teljesen új emberré. Akárhányszor meglátom a tetoválásomat, erre emlékeztetem önmagam: Képes vagyok elérni bármit, legyen az karrier, siker, pénz, harmónia, boldogság, vagy egy teljes átváltozás – mert egyszer már sikerült, és akárhányszor megtehetem újra, és újra. És minden egyes újra kimondásával ismét a tetoválószékben találom majd magam, De hogy pontosan mit is jelképez, mi volt az az életesemény, amit jelent számomra, azt megtartom magamnak.

Ismételten egy idézettel zárom a hetet, Tammara Webbertől: “A tetoválások közlik azt, ami kikívánkozik belőlünk. Vagy elrejtenek olyasmit, amihez másoknak semmi közük.”

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a jobb oldalon található Facebook dobozban a Varázsdobozra, hogy azonnal értesülj a legfrissebb bejegyzésekről.