Számtalanszor kerülünk az életben olyan válaszút elé, amikor csak egyetlen ésszerű döntést hozhatunk – ezt sok minden befolyásolja, a szokásaink, a személyiségünk és nem kevésbé a pénztárcánk is. Hányan vagyunk, akik azért nem végezhetjük azt a munkát, amit igazán szeretnénk, mert a helyzetünk nem tette lehetővé hogy a megfelelő tanulmányokat elvégezzük, ami az álommunkához szükséges. Hányan döntjük el 18 évesen hirtelen felindulásból, hogy mivel szeretnénk foglalkozni hátralévő életünkben és ennek alapján választunk egytemet – aztán a tanulmányok során, vagy jóval utána jövünk rá, hogy ez nem nekünk való, nem ez az, amit csinálni szeretnénk. Ilyenkor sok esetben adott a lehetőség váltani, de akadnak olyan helyzetek is, amikor a váltás csak komoly következményekkel történhet meg, vagy egyáltalán nincs rá lehetőségünk. Lehet, hogy 60 évesen a nyugdíj előtt jövünk rá, hogy egész életünkben egy olyan munkát végeztünk, amit utálunk és utólag jövünk rá, mi lett volna az a szakma, ami örömet okoz nekünk. Ezek olyan kérdések, amelyek szinte minden ember fejében legalább egyszer megfordulnak az életük során. Na de mit tehetsz, ha rájössz, hogy nem azt csinálod, amit szeretnél?
Először is végig kell gondolni a helyzetet, és jóval mélyebbről kell kiindulni. Valóban régóta gyötör a tudat, hogy nem azt csinálom, amit szeretnék, vagy kudarc ért, ami miatt jelenleg mélypontra kerültem és ezért érzem szükségesnek a váltást? A két érzés sokszor nagyon hasonló egymáshoz. Meg kell győződnöd arról, hogy biztos-e a negatív érzés a szakmáddal, életeddel kapcsolatban, vagy csak egy mélypont, ami hamarosan elmúlik és utána élvezheted tovább azt, amit csinálsz. Ha továbbra is kitartóan szónokol a fejedbe a hang, hogy nem akarom ezt, akkor el kell döntened, mit teszel (és mit tehetsz) meg annak érdekében, hogy a helyzeted változzon. Nézzük a lehetőségeket.
1. Van lehetőséged változtatni.
2. Van lehetőséged változtatni, de csak komoly következmények árán.
3. Nincs lehetőséged változtatni.
Az első pont talán nem túl meglepő. Ha tudod, hol a hiba, és hol van az a pont, amin változtatnod kell a boldogulásod érdekében, akkor tedd meg. Kilépni a komfortzónából sosem könnyű, de tudnod kell, hogy csak az első lépés a nehéz, a többi szinte automatikusan jön magától. Ha már meglökted a szekeret, utána gurul az magától. Ha például ráébredsz, hogy te nem dolgoznál többé eladóként egy szupermarketbe, emellett érdekel a kertészet és a kertrendezés, akkor arra megvan a lehetőséged, hogy eladói végzettséggel és referenciákkal elhelyezkedj egy kertészeti szaküzletben, mint eladó. Máris közelebb kerültél a vágyadhoz és ehhez megvolt a lehetőséged. Ha más jellegű a célod, akkor lehet, hogy kis időre lesz szükséged a megvalósításhoz. Iratkozz be egy tanfolyamra, vagy esti képzésre, amely azt a területet fedi, ami érdekel, vagy amivel a jövőben foglalkoznál – tehát előfeltétele a vágyaidnak, így munka mellett is időt szakíthatsz a célod elérésére. Ha minden nap egy keveset foglalkozol azzal, hogy elérd a célodat, már akkor közelebb kerültél az álmaidhoz, mintha nem csinálnál semmit. Ha megvan a megfelelő előfeltétel a vágyott szakmádhoz, akkor már van lehetőséged válogatni.
Na de mi van akkor, ha tudok változtatni, de következményekkel jár a változás? Tegyük fel, hogy egyetemi tanulmányokat folytatsz, és ez neked minden évben több százezer forintot visz el a pénztárcádból. Tegyük fel, hogy a tanulmányaid felénél ébredsz rá, hogy mégis mit keresek itt, hiszen ez engem nem érdekel, és kínszenvedés az órákra is bejárni, nem hogy az egész életemet ezzel töltsem! Ilyenkor is megvan a választás lehetősége: Abbahagyhatod a tanulmányaidat, vagy jelentkezhetsz egy olyan szakra, ami komolyan érdekel és amivel szívesen foglalkozol, akár hobbiként is. Na de akkor mi lesz azzal a több száz bankjeggyel, amit az évek során az egyetemnek fizettél? Mert ha úgy döntesz, változtatsz, akkor be kell vállalnod, hogy a tanulmányaidra befizetett összeg megy a levesbe. Maradjak, vagy menjek? Mérlegelned kell, megér-e neked annyit a rengeteg pénz, amit kifizettél, ha egész életedben egy olyan területen fogsz dolgozni, ami nyűg és nem elégít ki téged. Mit tehetsz ilyenkor? Mérlegelned kell a döntéseid következményeit. Mi lesz, ha elveszítem a befizetett pénzemet, de lediplomázom egy olyan területen, ami érdekel, ezzel biztosítva azt, hogy az életemben boldog és kiegyensúlyozott munkaerő leszek, hiszen azt teszem, ami érdekel? Vagy maradok most és itt ebben a helyzetben, vállalva a következményeket? A helyzet úgy néz ki, mintha egy válaszút állna előtted, és el kell döntened, merre mégy tovább. De ez nem ilyen egyszerű. Mivan, ha mindkettőt szeretnéd? Itt is megannyi lehetőség van előtted, melyből választhatsz, csak észre kell venni őket. Például lehetséges alternatíva az, ha eldöntöd, elvégzed a tanulmányaidat a nemszeretem szakon, lediplomázol, majd elhelyezkedsz a szakmában. A befolyt fizetésed egy részét félreteszed, majd ebből az összegből beiratkozol egy olyan képzésre, ami fedezi az álmaidat. Így amellett, hogy dolgozol – és ugyan nem szereted azt, amit csinálsz, de mégis tudod, hogy ez egy átmeneti időszak, nem végleges, csak szükséges rossz ahhoz, hogy elérd a célodat, akkor máris motiváltabb leszel -, van időd végiggondolni az esetleges további lehetőségeket, megtervezheted, hogyan tovább, és közben folyamatos bevételed van. Aztán még az is kiderülhet, hogy időközben meglátsz egy olyan pontot azon a területen, amitől eddig zsigerből tiltakoztál, ami szimpatikus, ami tetszik, és végül elképzelhető, hogy megszereted a szakmát. Tény, hogy az egyetemi tanulmányok és a munkaerőpiac két egymástól nagyon eltérő terület. Teljesen más az iskolapadban ülni, és magadba szívni a tömérdek információt és megint más, ha az ismereteidet a gyakorlatban alkalmazhatod, dolgozhatsz vele. Így anélkül, hogy kipróbálnád magad, nem biztos, hogy tudni fogod, mire számíts. Ha úgy érzed, nyűg amit csinálsz, akkor emlékeztesd magad arra, hogy ez nem egy végleges állapot. Lehet, hogy utáltad az általános iskolát, mert borzasztó volt az osztályod, de ez egy előfeltétele annak, hogy utána gimnáziumba, vagy egyetemre mehess. Az egyikből következik a másik: Tudod azt, hogy ezt most végig kell csinálnom, mert előfeltétele annak, amivel valójában foglalkozni szeretnék. Ha ebből a szempontból közelíted meg a dolgot, akkor máris sokkal motiváltabb leszel, és újult erővel futhatsz neki az eléd táruló akadályoknak.
Na de mi van akkor, ha tudom, hogy nem jó, amit csinálok, de nincs lehetőségem változtatni? Erre a kérdésre nem lehet objektíven válaszolni, mivel döntési lehetőség mindig van. Tehát én inkább úgy fogalmaznék, hogy jelenleg nincs lehetőség a váltásra, de ez nem végleges állapot. Tegyük fel, hogy szörnyű anyagi helyzetben vagy, alig jössz ki a titkárnői fizetésedből, de közben ráeszmélsz, hogy te virágkötőként szeretnéd leélni az életedet. Ha kilépsz a munkahelyedről, az anyagi helyzeted még jobban megromlik és komoly problémákkal kell szembenézned. Képzésre sem tudsz járni, hiszen nagyon vékony a pénztárcád, örülsz, ha tudod fedezni a napi kiadásaidat. Mi legyen most? Az első és legfontosabb szempont, amit érdemes elismerni, az a türelem. Nem tudhatod, mikor lesz előtted egy olyan lehetőség, ahonnan azonnal ugorhatsz az álmaidba. Egy tény ismert jelenleg: Hogy most, jelen helyzetben nincs kiugrási lehetőség. Ilyenkor próbálkozhatsz alternatívákkal. Kereshetsz az interneten közösségeket, akikkel beszélgethetsz arról, hogyan lehetne a jövőben virágkötőként működni, milyen képzés és előfeltétel kell hozzá. Ha már pontosan látod magad előtt az utat, hogy mit kell tenned a célod elérése érdekében, akkor apró elemekre kell felépítened az oda vezető utat. Ilyen helyzetekben a lépések logikus sorrendben követik egymást. Pl. először tájékozódnom kell, milyen képzés kell hozzá, majd meg kell néznem, hol van erre lehetőségem, mennyibe kerül. Ha ezeket a dolgokat már tudod, akkor konkrét részcélok állnak előtted, amely eléréséhez már konkrétan tudni fogod mit kell tenned. Fontos, hogy egyszerre mindig csak egy feladatot tűzz ki magad elé. Keress, olvass, tájékozódj, majd jegyezd fel a szükséges információkat. Ha tudod, hogy mennyi a fix havi fizetésed, akkor számold ki, hogy ha havonta éppen annyit teszel félre, ami még nem érezhető hiány, akkor pontosan mikorra jön össze akkora összeg, ami elég a tanfolyamhoz/képzéshez. Abban az időben, amíg gyűjtögetsz, tájékozódhatsz a témában. Elmehetsz önkénteskedni, kölcsönözhetsz könyveket, vagy kereshetsz internetes klubokat, témába vágó fórumokat is, ahol hozzád hasonló beállítottságú emberekkel ismerkedhetsz. Majd itt visszatérnék az előző pontra: Ha a feltételek már megvannak, akkor már csak ugranod kell. Hajrá!
Előfordulhat azonban, hogy lenne lehetőséged a változtatásra, de ez túl sok energiát és időt venne igénybe és egyszerűen úgy vagy vele, nem akarod újrakezdeni, valahogy megpróbálsz beletörődni a jelenlegi helyzetbe. Ez is egy lehetőség, mely sokszor a félelmen alapszik, de jogod van hozzá, ebben az esetben is vannak pozitív szempontok. Például ha informatikusként üzemelsz, de rájössz, hogy neked ez túl reál, és te inkább emberekkel foglalkoznál, akkor akár a kettőt össze is vonhatod. Ha van rá lehetőséged, akár indíthatsz magánvállalkozást is, vagy számítógépes tanfolyamot, ahol embereket vezetsz be abba, amit te már régen tudsz. Emberek között vagy, emberekkel foglalkozol de mégsem monoton a helyzeted. Vagy akár telefonos központot is nyithatsz, vagy elhelyezkedhetsz egy informatikai hálózatnál, ahol ügyfelekkel van dolgod nap, mint nap. Így tulajdonképpen nem kell váltanod, de mégis része az életednek az eredeti elképzelés.
Az életben rengeteg hasonló helyzetbe kerülhetünk, ez gyakorlatilag kikerülhetetlen, de ilyenkor a teljes kétségbeesés helyett fontos felismerni, hogy lehetőségünk van a változtatásra, amihez türelem és kitartás kell – addig is próbáljuk meg észrevenni a lehetőségeket abban a helyzetben, ahol vagyunk. Egy kis pozitív hozzáállás és fantázia sokat segíthet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: