Szeptember elejével elkezdődtek az újabb iskolaévek, legyen szó általános iskoláról, gimnáziumról, egyetemről, vagy akár továbbképzésekről. Az életben adódnak olyan helyzetek, amikor rászorulunk arra, hogy elővegyük az iskolában megtanultakat, vagy arra, hogy új ismereteket sajátítsunk el. Ez a cikk elsősorban azoknak szól, akik jelenleg is tanulnak valamilyen oktatási intézményben, és azoknak, akik valamilyen tanfolyamot végeznek, esetleg hozzátartozójuknak szeretnének segíteni a tanulásban.
Én 2 éve tanulok levelezős szakon a Pécsi Tudományegyetemen, ezért az órákra bejáráshoz és a katalógus aláírogatásához nincs sok közöm. Azt azonban megtanultam, hogy ahhoz, hogy a vizsgáimat sikeresen letegyem, nem hagyhatom a felkészülést sem az utolsó pillanatra. Mivel levelezős szakon tanulok, a vizsgákra való készülés sem olyan egyszerű. A tanítás menete főként internetes felületen folyik, innen lehet letölteni a tematikákat, a feladatokat, lényegében minden olyan információt, amit a vizsgákon megkövetelnek.
Az egyetem nagy előnye a középiskolákkal szemben, hogy nem napról napra kell tanulni (levelezős képzésen legalábbis nem), hanem a féléventi vizsgaidőszakra kell felkészülni. Sok szempontból ez hátrányt is jelenthet, mert a legtöbben hajlamosak elhalogatni a felkészülést egészen a vizsgaidőszakig.
Én mindig úgy készülök, hogy már a félév elején kidolgozok egyfajta ütemtervet, hogy hogyan és miként fogok felkészülni a vizsgákra. Időben beszerzem a jegyzeteket és a kötelező olvasmányokat, hogy ne a vizsgák előtti utolsó héten kelljen az anyagok után rohangásznom. Én általában időrendi tervet szoktam felállítani, azaz meghatározom, hogy egy egy tantárgyból való felkészülésre mennyi időre van szükségem, és így az időszakaszokat elosztom a fennmaradó időben. Persze alakul úgy, hogy egyes napokon közbejön valami, vagy nincs lehetőségem tanulni, ezeket az esőnapokat is beiktatom a tervbe. A legtöbb tantárgyból már év elején kézhez kaphatunk egy tematikát, ahol nagyjából szerepel a tanmenet, az óravázlat illetve az is, hogy milyen részterületekre osztják fel az adott tudományt. Így mindjárt a tanév elején következtethetünk arra, hogy nagyjából hány fontos témakör szerepel egy-egy tantárgyon belül – ez is segíthet az ütemterv kidolgozásánál. A tervünk elkészítése után pedig következhet a neheze, a tényleges felkészülés.
A legtöbb előadáson általában jegyzeteket készítünk, vagy prezentációt kapunk kézhez, ahol az adott téma anyaga vázlatosan, tömören, a lényeget kiemelve szerepel. Ez megkönnyíti a tanulást, ha látjuk, melyek a fontosabb elemek, fogalmak, részek, azonban a vázlat sokszor csalóka is lehet. Felnőttkorban az ember nem azért tanul, hogy ötöst írjon a témazárón, hanem azért, hogy a megtanultakat az életben hasznosítani tudja. Ezért lényeges, hogy az anyagot ne csupán bemagoljuk, hanem megértsük a felépítését, és a miértekre is tudjunk válaszolni. A legtöbb esetben az oktatók bizonyos segédanyagokat is biztosítanak, ilyenek például a kötelező olvasmányok, vagy a kiegészítő jegyzetek, ajánlott cikkek, stb. Ezeket érdemes beszerezni, hiszen a vázlatból ugyan felkészülhetünk egy vizsgára, de a továbbiakban nem fogjuk tudni alkalmazni az ismereteket. Ezért én inkább azt javaslom, hogy az egyes vázlatpontokhoz keressük meg a kiegészítő anyagokban, vagy akár az interneten a hozzá tartozó magyarázatot, így ha ránézünk a címszavakra, hozzá tudjuk rendelni adott eseményhez, logikai folyamathoz.
A tanulás körülményeit is jó időben előkészíteni, hiszen a tanulás feltételei közé tartozik a nyugodt környezet biztosítása is. Zajos, rendetlen környezetben nem lehet tanulni, és csak időpocsékolás. Alakítsunk ki egy nyugodt tanulósarkot lehetőleg olyan helyen, ahol biztosan semmi nem terelheti el a figyelmünket. Ehhez például ideális egy íróasztal, vagy akár egy sarok az ebédlőasztalon. Tüntessünk el minden oda nem való, zavaró tényezőt, és vegyük körül magunkat azokkal a tárgyakkal, amelyek szükségesek a felkészüléshez. Ezek lehetnek lexikonok, laptop, jegyzetfüzet, kiemelőfilcek, vagy post it-ek, ezek általában személyenként eltérőek lehetnek. Érdemes bekészíteni magunk mellé egy nagy kancsó citromos vizet, gyümölcslevet, vagy teát is, hogy a szomjúság se vonja el a figyelmünket.
Érdemes célzott figyelemmel bizonyos ideig kizárólag a tanulásra koncentrálni, ezért határozzunk meg egy időintervallumot, amit csakis a felkészülésre szánunk. Ez ne legyen irreálisan hosszú, mert elveszítjük a koncentrációs képességünket, de túl rövid se, mert így gyorsan kizökkenünk. Időnként tartsunk szünetet, aztán térjünk vissza a felkészüléshez. Nagyjából 1 óra tanulás, 15 perc szünetet szoktak javasolni a pszichológusok, nagyjából ennyi időt tud az agyunk megszakítás nélkül koncentrálni.
A felkészülés fontos fázisa az ismétlés. A megtanult anyagot érdemes időről időre még egyszer figyelmesen átolvasni, hogy ne csak a rövid távú memóriánkban maradjon meg, hanem bármikor elő tudjuk venni a megszerzett ismereteket.
Ti hogyan tanultok? Mi a jól bevált módszeretek?
Jó felkészülést kívánok mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: